Szerző: Wladyslaw Stanislaw Reymont
Bejelentkezés szükséges.
-
Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom.
-
Ha a lélek nem kap táplálékot, az alamizsnaként nyújtott kenyér is kővé válik.
-
Az igazságtalanság ejti a legfájóbb sebeket, haragot szít!
-
Dőljön össze minden, ami magától nem áll meg, amit nem tart fenn saját ereje.
-
A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében…
-
Néha a menekülésben rejlik a legnagyobb győzelem!
-
Elrabollak és magammal viszlek! Harcolni fogok veled, teérted. Legyőzök mindent, meglátod, leküzdöm a nehézségeket, és nem adlak senkinek és semminek!
-
A lány gyengéden elmosolyodott, a végső búcsú fájdalmával. Egy pillanatra görcsbe rándult a szíve, agyán pedig átfutottak a baljós igék: soha, soha nem látlak többé.
