A szerelem jobban tudja, mint te, hogy kit kell választanod.
Bármit tettél is, és bármit fogsz tenni, hozzám tartozol. Nem tudsz olyat tenni, amivel ezt megváltoztatod.
A nőnek mélyen ismernie kell azt a férfit, akit párjául választott, és ennek alapján kell bánnia azzal az érzékeny férfilelkével, mert mindig a nőtől függ a kapcsolat jövője.
A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni. Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad.
Ha évtizedekig megőrzünk egy álmot, annak nemcsak pillanatnyi, hanem egy egész életre érvényes jelentése van.
Ha a bűntudat nem gyötör tovább, nem lesz szükséged a megbocsátásra sem.
A fekete és a fehér együtt képez egy egységet, mindkettő kell a teljes élethez.
Senki sem mondta, hogy nem lesznek kihívásaink, akadályaink, problémáink. A trükk a „hogyan”-ban van, hogy te ezeket hogyan kezeled: akadálynak, problémának vagy megoldandó feladatnak.
Mélyre kell merülnünk ahhoz, hogy magasra szárnyalhassunk.
Nem kell akarni semmit, csak megengedni, hogy elém jöjjön a lehetőség. (…) Hagyom, hogy kialakuljon valami. Engedem, hogy megmutassa magát.
Az új akkor tud belépni az életedbe, ha helyet csináltál neki: ha a régi romba dőlt, és te kisöpörted a romokat.
Tudtam, hogy megtaláltalak. Tudtam és kész. Ösztön, megérzés, villanásnyi megvilágosodás vagy egyszerűen vakszerencse, ez vezetett el a megfelelő helyre.
Ha kész vagy mindent elveszíteni, hogy megkapd, amit akarsz, ördögi körbe léptél, mert minden, amid van, te magad vagy.
Kétféle ember létezik: akik folyton keresik életük értelmét, de nem találják, és azok, akik soha nem keresték, mégis megtalálták.
Ha nem is hangoztatjuk, mindig abban reménykedünk, hogy igazság tétetik.
Az élet arra való, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle.
Néha az ember túl későn veszi észre, hogy valami ártalmas az egészségére. (…) Egy észre nem vett betegség, a szórakozottság, egy kényszerképzet vagy egy nem nekünk való ember.
Azért vagyok itt, hogy győzzek. Semmi örömet nem okoz egy ötödik vagy hatodik helyért való csatározás.
A győzelem számomra a minden. Sokkal jobb úgy nyerni, hogy korábban már vesztettél. Soha nem fogom elfelejteni ezt a nagyszerű érzést.
Győzni sohasem könnyű, de megpróbálni azért érdemes.
Ahhoz, hogy a saját életed éld, azt kell tenned, hogy nem foglalkozol azzal, amit mások mondanak rólad.
Nem számít, ki vezet most, nem számít, ki vezetett eddig. Az számít, ki fog vezetni az utolsó verseny után.
Élvezned kell az életet, mert két másodpercen belül véget érhet.
Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni. De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!
A versenyzés akkor jó, ha soha nem tudod igazán, mi fog történni.
Sok oka van az embernek az örömre a győzelem nélkül is.
Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak, és ismét felálltak belőle.
Túl sok ember törekszik arra, hogy az legyen, mint amit mások elvárnak tőle, de ez semmit sem jelent. A lényeg az, hogy önmagad légy!
Nem követem a szabályokat. Én alkotom őket.
Nem hiszem, hogy az életünk arra való, hogy leéljük valaki mellett, akihez nincs kedvünk már odabújni. Boldogtalanná tesszük őt is és magunkat is.
A szeretet végtelen. Ha egyszer megszeretsz valakit, mindig is szeretni fogod, mindegy, hogy vele élsz-e, vagy sem.
Én igen makacs fajta vagyok. Én integetek a távolodó hajónak, míg a karom le nem szakad.
Tapasztalatom szerint a szép nők vagy rendkívüli kellemmel vannak megáldva, vagy soha nem látott rosszindulat munkál bennük.
A fizikai rosszullét egy csapásra elfújja a lelki bajokat.
Egyáltalán, mi az isten az a boldogság? Mondja már meg valaki nekem, de tényleg.
Mi közöm ehhez az egész felhajtáshoz, ami momentán az életem?
Szeretni mindig is mámorítóbb érzés, mint szeretve lenni. Hát még mennyivel biztonságosabb.
Ha férjhez megyek egyszer, mire is mondok pontosan nemet az igennel?
Aki a múltat tagadja, az életet tagadja, s aki a múltat átírja, a jövőt lopja meg.
A világ nélküled is forog tovább. Fölösleges magad fontosabbnak látni, mint amennyire az vagy.
Aki mást megaláz, saját emberségét játssza el.
Nem mindig azé a nagyobb felelősség, aki a hibát elköveti, hanem sokszor azé, aki nem képes megbocsátani, és ezzel sokkal nagyobb hibát követ el.
Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk.
A gyász és a lezárás természetes dolog ilyen fiatal korban is. Nem bűn az, ha valaki tovább él, és mer boldog lenni. Attól a halottak emléke nem lesz kevesebb.
Nem a cél a fontos, hanem az út.
Megbocsátani csak annak lehet, aki magának is meg tud bocsátani.
Kár, hogy amikor az életben a legnagyobb szükség lenne a felnőtt bölcsességre, akkor még nincs meg.