Hordd el az irhádat.
Mennél jobb keresztyén, annál nagyobb keresztje.
Egy sem jó közlegény, ki ezredességre nem törekszik.
Szép a liliom, habár szaga rut is.
Olcsó kocsisnak több a pénze.
Sok só lében, kevés só asszonyban, türhetlen.
Nehéz arra szoktatni a macskát, hogy egérlakozásban gyertyatartó legyen.
Annyit tud, mint egy káptalan.
Hamar meghal, ki későn kezd élni.
Ki szolgáját gedélgeti, fejére neveli.
Azt is tudja, mit sugott felesége fülébe Mátyás király.
Pénzt rut kevélység szokta követni.
Takarékosság legjövedelmezőbb.
Jó asszony a háznak koronája.
Minden nap gyülöli menyét.
Jutalom dicsérettel jár.
Ha szakács vagy, kanalat fogj; ne nyulj az oltárhoz.
Okos feleség nagy istenajándéka.
Ez már igazán Mátyás király igazsága.
Amint öntik a harangot, ugy szól.
Kinek isten mit ad, ember el ne vallja.
Lassabban a lőcs árával.
Nem alku a szerencsének hizelkedni.
Elmehetne tarlót kaparni.
Nem jó éhnek az ének.
Részeg ember előtt isten is kitért.
Az ifjuság arany alma, méltó megőrizni.
Tál, fazék összezördül, hogy ne az ember.
Paripa, fegyver, feleség nem közös jószág.
Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja.
Piros mint a rózsa.
Ki a bort megiszsza, ura legyen.
Nem jó nagyurral egy tálból cseresznyét enni.
Forgó a szerencse, nincs állandó kincse.
Igaz megbánás eltörli a bünt.
Győzedelmes a pénz.
Tojásbul soha sem lesz gróf.
Tót adta, tót elvette: ebnek adománya.
Kövérebb a más ember szalonnája.
Sovány mint a péntek.
Halkkal jár, mint fenkő a kaszán.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.
Szabad neki, az a mestersége.
Tudomány szegénynek is palotát rak.
Szuszog, mintha polyvát evett volna.
Ide igér, oda kinál.
Igába fogták.
A hazug csak akkor mond igazat, mikor azt mondja: hazudok.
Kis Kati is tudja.
Oltatlan mész meggyulad a nedvességtől. (Bor éleszti a bujaságot.)