Hirmondó fecske tavaszt énekel.
Egészséges testtel jó aludni.
Sok száj, sok falat.
Aki szót nem fogad, könnyü azzal bánni.
Bajos ott lopni, hol a gazda zsivány.
A sajtot hámozza, a lovat hántja.
Olcsó az ember, a hol sok van.
Nem esik hasára. (Nem árt meg.)
Kinek több van kelletinél, hasznát nem veheti.
Kárvallása nem kár, ki maga kedvén jár.
Egy c is lelket zavarhat.
Kalodában keserü a lejtő.
Hosszára szelt kenyér higan sült tyukmonyhoz.
Csalással disznó sem hizik.
Marakodás, kutyaszokás.
Okos feleség nagy istenajándéka.
Kotyog, mint az üres kulacs.
Holló volt, hattyu lett.
Egy kézzel épit, mással ront.
Nem ér egy hajitó fát.
Lerázza magárul, mint eb a vizet.
Ki mást akar dorgálni, maga fedhetlen legyen.
Se nem ritka, se nem drága, a mi közös.
Az általvetőnek csak elejét látjuk.
Van annyi esze, mint egy esküdt ember sapkájának.
Senki se próféta maga hazájában.
Igen feni a bicskáját.
Sok cseppből nagy eső válik.
Sokat lop a molnár, mig rajta érik.
Sast tanit repülni.
Mi borital közben esik, borba kell azt irni.
Rosz katona, ki el nem birja fegyverét.
Néha reggel tánc, estve pedig lánc.
Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra.
Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg.
Hizlalt legyen paripád, mikor táborba mégy.
Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni.
Ölben vitt eb nyulat nem fog.
Haszontalan harag, melynek nincs ereje.
Észszel hozzá, fiam, ha erőd nem birja.
Könnyü szárazról nézni a hajótörőket.
Szebb a szép, ha magát nem ismeri.
Ha a paraszt nem dolgozik, a jó barát meg nem hizik.
Mind egy lében sóznak.
Tyuk is kölessel álmodik.
Nem igen jut eszébe a szerelem, kinek sok dolga van.
Nagyurak kedve nyulháton jár.
Nincs a bornak rakonczája.
Káposztás kertbe néz. (Kancsal, ravasz, szinmutató.)
Malmon, ifju feleségen mindig kell épiteni.