Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.
Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat.
A közép ut legjobb ut.
Panaszos ételtől csak a kocza hizik.
Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol.
Szépség második ifjuság.
Vén asszony lakat a háznál.
Jobb egy óra száznál.
Sajt és kenyér mellett is megjárják a lejtőt.
Nincs oly szépség, melyhez több ne férne.
Magyarnak kalács, németnek korbács.
Minden követ megmozdit.
Kenyér, kenyere. (Azaz eltartó, szokott foglalatossága; p. kenyere a toll, kenyere a hazudság.)
Nem adnám száz lejért, hogy semmim sincs.
Tormába esett féreg.
Koporsóban fél lába.
Elpirult mint a pipacs.
A bot, ha megaranyozzák is, sulyost üt.
Csak retezt vét pattantyuja.
Másét nebántsdnak hivják.
Egyhangu, mint a koldusének.
Jobb törvényt bontani, mint szokást elhagyni.
Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra.
Mit használ jámborságod, ha más nem hiszi.
Nincs jobb az özvegy életnél.
Jobb kéz a balnak segitője.
Kiki maga kebelébe szedi az epret.
Kinek mi kedvére, nincsen az terhére.
Távollevőt, holtat könnyü rágalmazni.
Alig huzza a leplet.
Ki mint keresi, ugy veszi hasznát.
Ha vendég vagy is, mondd ki az igazat.
Nem verik ki a mente ujjából.
Ifjunak ereje, öregnek esze.
Hosszára szelt kenyér higan sült tyukmonyhoz.
Sári vári labancz. (Haszontalan katona.)
Egyik csillag meg nem előzi a másikat.
Ha öröm nem volna, menny is pokol volna.
Szomorunak sirása szive könnyülése.
Szerelem, uraság nem szenvednek társat.
Több keserü mint édes van a szerelemben.
Hetvenkedik mint árpaczipó a kemenczében.
Az asszony két oszlopot tart a háznál.
Rómába menni, pápát nem látni.
Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd.
Elég beteg az is, ki beteget emel.
Nem fél holló akasztott embertül.
Vak vezet világtalant.
Rest kéz nem izzasztja meg az eke szarvát.
Jól forog a malma.