Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével is meggyógyítja.
Ütik az ebet, hadd tanuljon a kölyök.
Elől kaszálj, utól szánts.
Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.
Ökör szánt a zab alá, de a ló eszi meg.
Könnyü mást rostálni.
Nem mind igaz, mit a nagyurak fillentenek.
Megy a kerék, ha hájazod.
Nincsenen veszi a semmin adottat.
Szebb a szép, ha magát nem ismeri.
Gyöngén bánik vele, mint himes tojással.
Jámbornak hazája hol jól vagyon dolga.
Sokan futnak, de csak egy nyeri a pálmát.
Holtakra ne szólj.
Aki könnyen lop, könnyen felakad.
Derék ember a kocsis, hogy előre ül.
Olyan mint a légy az aludttejben.
Megélünk már, csak az urak élhessenek.
Délben gyujtasz gyertyát.
Tovább van még komé, a nagy oltár.
Félre putri, jön a kunyhó.
Bolondot ha mozsárban törnék is, bolond.
A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát.
Hold ellen kutya ugat.
Holnapra is kell a ló.
Kinek akasztófa a helye, nem hal a Marosba.
Őszi macska, tavaszi menyecske nem sokat ér.
Tarka mint a szárcsatojás.
Rest munkás jobban szereti a napot nyugtán mint felköltében.
Oldani a kereket.
A nem jó roszabb mint a semmi.
Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
Szomoru nótára válik még az ének.
Könnyü a máséból adakozni.
Többen vesztek el nyelvek által, mint fegyver által.
Egyenlőség nem támaszt hadat.
Lassu mint a lengyel posta.
Két becsületre méltó, ki jól szolgál.
Eb sem irigyli ebnek a konczot, ha nincs.
Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell.
Papot tanit mester vecsernyét mondani.
Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye.
Nehéz a konyhalónak meghizni.
Addig tanulj, mig időd van.
Szabad, a mi illik.
Elverték, mint a szekeres lovat.
Virágos cégért köt, aki mérget árul.
Nem lehet minden sarut egy kaptára ütni.
Reszket mint a nyárfalevél.
Szalma sarkantyuja van.