Elvész, ki fegyvertelenül jár farkasok közt.
Az éhes farkasnak élesebb a körme.
Farkasnak soha sem lesz bárány fia.
Nem bizzák farkasra a bárányt.
Farkast emlegetnek: kert alatt jár.
Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül.
Nem él a farkas pénzzel.
Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik.
Hallgass! ihol jön a farkas.
Szaladj farkas, inadban az igazság.
Farkas után a holló is élni akar.
Ugy szereti farkas a bárányt, hogy szeretetből meg is eszi.
A farkas minél vénebb, annál maróbb.
Erős télnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a másikat megeszi.
Nem eszi meg a farkas a telet.
Csak akkor nem eszi meg farkas a bárányt, ha el nem éri.
Megeszi farkas a bárányt, ha béget is.
Többet öl le a farkas, mint egyszerre elemészthet.
Farkas ha koplal, sem cserél a kalmár ebével.
Nem könnyen ejted meg a vén farkast.
Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzá szokott.
Farkas nem nézi a bélyeget.
Megjegyzett juhból is elvisz a farkas.
Csakugyan megvékonyodik az ember, ha gyakran faragják.
A ki sokat farag, sok forgácsot ejt.
Jár kel a farával mint a szitás malom.
Nem lehet egy farral két nyerget ülni.
Áll mint a fancsali feszület. (Elképedt, szomoru arczra, alakra mondják.)
Hét puszta faluban sincs párja.
Több a falu mint a város.
A falu kanját is megölik, de csak válik más helyébe.
Nem verem falba fejemet.
Dűlő falhoz ne támaszkodj.
Akár a falnak beszélj.
Addig járt a maga esze után, hogy falnak ment tőle.
Négy fal között sok történik.
Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara.
Annyit használ, mint ebnek a fakéreg.
Nevet mint a fakutya.
A jó faj idején kimutatja magát.
Majd ha fagy, hó lesz nagy.
Zörög mint a fatarisznya.
Fábul csinált vas karika.
Hallgat mint a fa.
Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból.
Amely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.
Idején kitetszik, mely fából válik bot.
Maga alatt vágja a fát.
Rosz fát tett a tüzre.
Nagy fába vágta fejszéjét.