Mennél alázatosabb, annál gyalázatosabb.
Nem lesz a bagolynak sólyom fia.
Legdrágább mit könyörgéssel kell megnyerni.
Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás.
Disznónak, fösvénynek holta után haszna.
Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.
Ha öröm nem volna, menny is pokol volna.
Ebnek se jó az első fia.
Már mi nálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett. Koraeszüre mondják, gunyosan.
Könnyü megnyerned, hol senki ellened.
Jó kölyökből válik a jó eb.
Ma is akkora árnyéka, mint tegnap.
Ne adj bort az ostobának: hallgatni fog.
Többet ér egy kérdezem száz keresemnél.
Könnyü teli hassal böjtöt dicsérni.
Farsangon kivül is esik leányvásár.
Ki igazán és vigyázva szeret, hallgatását is érti kedvesének.
Kinek a pap, kinek a papné, de nekem a lánya.
Megy belé, mint bőgőbe a huszas.
Farkasfogra kelt. (Örökre elveszett.)
Serénységért, nem szőreért becsülik a lovat.
Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hállóbul kiugrik.
Igéret nem tesz adóssá.
Sokat hallj, láss, de keveset szólj.
Rongyosban légy derék ember.
Fáradsággal adják a tudományt.
Nem esik messze alma fájátul.
A katonának olcsó a vére.
Nem hegedüszóval kormányozzák az országot.
Latrok szerzették a jó törvényt.
Nád ütötte agyon az urát.
Nem esik le ujjáról az arany gyürü.
Olvasni sem tud: iskolamester akar lenni.
Indulatos, puskaporos.
Összehuzta markát a köszvény.
Vagy hatra, vagy vakra.
Nem terem a tövisen füge.
Jut, ha marad.
Légynek sem árt.
Fáradt embert könnyü megharagitani.
Öregnek ajtóban, ifjunak lesben a halál.
Eb is felhág a ház tetejére, ha udvarban megszoritják.
Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét.
Szomju ökörnek zavaros viz is jó.
Szamár fejét nem szokták megszappanozni.
Kenyeret piritani. (A czigány fázott is, éhezett is, s midőn kérdeztetnék: enni vagy melegedni akarna-e inkább? felelé: én csak kenyeret szeretnék piritani.)
Nehéz a but eltagadni.
Ha szomoru a gazda, gazdasszony is az oka.
Pendely nem nemesit.
Csóri csukának nincs mája.