Bejelentkezés szükséges.
Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál:– Kérek egy jegyet.– Hova? – kérdi az eladó.– Hát ide a kezembe!
Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott vidámkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel.Szépen kivárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy Viagrát a pálinkájába. Az öreg komótosan felhajtja. Kis idő multával kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja.Kérdezik tőle:– Mi
Székely parasztbácsi telefonál a rádió kívánságműsorába:– Találtam egy pénztárcát, benne van 30.000 forint, 500 dollár és 30.000 euró. – mondja a bácsika.– Ez igen gratulálok, más nincs benne?– De egy névjegykártya, valami Kovács. Na, ennek a Kovácsnak szeretnék küldeni egy számot.
Öreg székely meg a fia fát vágnak.A fiú odasuhint, hát véletlenül levágja az apja lábát.Erre az öreg:– Áron, még egy ilyen és seggbe rúglak!
Székely bácsi kérdezi a fiától, hogy mennyi az idő.– 10 perc múlva kettő – feleli az, mire kap egy taslit.– Ezt miért kaptam? – kérdi, mire a válasz:– Nem azt kérdeztem, hogy 10 perc múlva mennyi idő lesz..
Áll a székely juhász a réten a botjára támaszkodva. Arra megy a többi juhász, meglátják, kérdik tőle:– Hát te meg mit csinálsz?– Gondolkodom.– És hol a fenében van a nyájad?– Azon gondolkodom…
Házsártos, veszekedős anyósa volt a székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.– Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárálni, a székely
Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével.Éppen arra jön egy mercis pofa és megáll.– Merre, bácsi?– Csak ide az első faluba.– Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra.A mercis elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után.A mercis most már 120km/h-ás sebességgel halad.Hátrapillant és megdöbbenve észleli, hogy a
Megy egy székely az utcán, kutyát lóbálva a pórázon!Ezt meglátja egy székely bácsi, és rákérdez:– Hé te meg miért lóbálod azt a kutyát a fejed fölött?– Örömet szerzek neki!– Ennek ez örül?– Ennek még nem, de majd ha leteszem a földre…
A székely bácsi ül a szekéren. Egyszer csak megállnak a lovak. A bácsi jól odasóz nekik:– Gyííí!A lovak meg sem moccannak. A bácsi újra odacsap az ostorral:– Gyííí!A lovak megint nem mozdulnak. A bácsi leszáll a szekerről, előremegy a lovakhoz, és észreveszi, hogy közvetlenül a lovak előtt egy óriási szakadék tátong. Erre visszamászik és így
Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardestől:– Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtőernyő mindenkinek?– Nagyon ritka, hogy egy repülő lezuhanna, így mi nem tartunk ejtőernyőt!– Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindig van mentőcsónak… pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!
Hajtja a székely bácsi komótosan a szekerét. Egyszer csak lelassít mellette egy kocsi és kiszól a sofőr:– Bácsi, nem tudná megmondani merre van a tészta gyár?– Nem tudom fiam.A kocsi továbbhajt, a székely bácsi elgondolkozik, aztán utána kiált:– Jóember, nem a laskagyárat keresi?A sofőr örömmel tolat vissza:– De igen, tudja hol van?– Dehogy tudom, fiam.
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.Egyszercsak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:– No-no.Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:– No-no!Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.Mondja a székely:– No, azért!
A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához:– Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.– De hát fiam, ez nem savanyúkáposzta, hanem mákostészta.– Annak elég savanyú.
Székely bácsi komor arccal vacsorázik az étteremben: zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja a pincért:– Mondja, főúr, meg lehet kéri a zenekart, mit játsszanak?– Igen, uram. Mi volna a kívánsága?– Szóljon nekik, hogy amíg ebédelek, játsszanak inkább pókert.
Idős székely bácsi kimegy az udvarra pisilni. Mikor bejön a házba, az egész gatyaszára csupa víz. Megkérdezi tőle a felesége:– Mi az, esett az eső?– Nem, fújt a szél!
Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.– Kérem mondja el egy napját!– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát.

Komoly előkészületek övezik a többnyire december hónapban karácsony elött megtartott disznóvágást. A család minden tagja, és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek) majd kora hajnalban a dermesztő hidegben nekilátnak a tevékenységnek. A férfiaknál az első és kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka. Az első pohár pálinkát azért isszák meg,

December 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi

Ez a népszokás a bibliai eseménynek, a betlehemi gyermekgyilkosságnak állít emléket. Amikor Herodes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra gerjedt és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket a kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: – kiáltás hangzik Rómában, hangos sírás és jajgatás. Ráchel siratja fiait,

Minden év májusa és augusztusa között kortárstalálkozót szerveznek a 30-, 40-, 50-, 60-, sőt az utóbbi években a 70 évesek is. Ezekre a találkozókra meghívják az ellető évben az adott faluban született-, illetve jelenleg ott lakó kortársakat. Az ünnepségeket általában szombat délutánra szervezik.Egy kortárstalálkozó általános forgatókönyve: délután gyűlekező a templom- vagy a kultúrotthon előtt; közös
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai

Május az év legvirágosabb hónapja. Minden évben van egy kedves nap, amiről sohasem feledkezhetünk meg. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk. Az

A Hírek bár hasonlóak a Tartalomhoz, mégis más céllal és más képességekkel rendelkeznek. Lehetőséget adnak arra, hogy a honlapon (egy meghatározott helyen, vagy a tartalomhoz kapcsolódva friss híreket jelenítsünk meg). Hírek hozzáadása Felhasználó Menü / Új cikk hozzáadása A megjelenő felületen az alábbiakat találjuk Cím – Rövid cím Kategória -Hírek Cím másképpen – nem szükséges kitölteni (automatikus
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem