Szerző: Nora Roberts
Bejelentkezés szükséges.
-
Az idő talán begyógyítja a sebeket, de sohasem hoz feledést.
-
Az ember élhet tovább úgy is, hogy elvesztette azt, akit a legjobban szeretett, de az az élet már sosem lesz a régi.
-
Az az ember, aki miatt ilyen szomorúság tükröződik a szemedben, vagy mindent megér, vagy egy ócska petákot sem.
-
Mindig visszatérünk ahhoz, amit szeretünk.
-
Nekem úgy tűnik, az udvariasság és a képmutatás túl gyakran járnak kéz a kézben.
-
Néha ott van előtted az ajtó, mindössze annyit kell tenned, hogy kinyitod és megnézed, mit rejt.
-
Az vagy, akivé önmagadat teszed.
-
Nem kis dolog, ha az ember az álmaiból szilárd talajon álló valóságot csinál!
-
A barátok akkor is vigyáznak az emberre, amikor nem látja be, hogy szüksége van rájuk.
-
Nem számít, miről beszéltetek utoljára. Csak az, hogy mit mondtatok egymásnak hónapokon keresztül.
-
Együtt (…). Túl gyakran használják az emberek ezt a szót, a végén legtöbbször mégsem marad belőle semmi.
-
A régi barátok az életünk alapja, amelyre építkezhetünk.
-
Néha az a legjobb, ha hagyjuk a dolgokat történni.
-
Mi határozzuk meg a sorsunkat, a döntéseinkkel és a cselekedeteinkkel.
-
Reménykedj a legjobban, de számíts a legrosszabbra!
-
Jobb megtudni, hogy ostoba voltam, mint vaknak maradni, és továbbra is ostobán viselkedni.
-
Bolond az, aki kevéssel is beéri.
