Nem szeretem elkötelezni magam a mennyországnak vagy a pokolnak. Láthatod, mindkét helyen vannak barátaim.
Bármin is bosszankodunk, az egészségünkkel fizetünk érte. Megéri?
A bűnösnek, ha érzi, hogy az egész szerencsétlenségnek ő az oka, rosszabb, mint az ártatlannak.
Jéghegyek vagyunk önmagunk óceánjában, egytized rész, ami látszik belőlünk, kilenctized lenn van a mélyben.
Sokkal jobb pesszimistának lenni, mert annak csak egyszer kell tudomásul vennie a dolgok reménytelen voltát.
Ha valamit elengedünk és nem jön vissza hozzánk, akkor valójában sosem volt a miénk.
A betegség ha soká tart, nem lehet komoly, ha meg komoly, nem tart soká.
A türelem keserű, de gyümölcse édes.
Könnyű jónak lenni olyan szituációban, amelyet élvez az ember, ám amikor utálja, amit tenni kell, sokkal nagyobb kihívást jelent, hogy a legjobb formáját hozza.
Aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle.
Jobb koldusnak lenni, mint tolvajnak.
Sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen.
Mivel a világban túl sok az információ, a rejtélyek könnyen felcsigázzák az emberi képzeletet.
A túléléshez és a magasabb célok eléréséhez mindenképpen újfajta gondolkodásmódra van szüksége az emberiségnek.
Ahhoz, hogy a határokat túllépjük, előbb meg kell tanulnunk a szabályokat követni.
Ha túl konzervatívvá válsz, felkészületlen leszel a meglepetésekkel szemben.
A szexet Isten teremtette. A házasságot a papok.
Ha két ember összevész, mindig mind a kettő a hibás.
Bókolj, amíg gondolkodsz, hogy mit mondj. Időt nyersz.
Nem sejted, hogy véletleneid belőled fakadnak.
Utálok emberekkel beszélgetni. Valahányszor emberekkel beszélgetek, a rossz tulajdonságaim mindig felszínre törnek.
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
A lelkiismeret hangját éjszaka jobban hallani.
Aki a látszatra ügyel, elveszíti a lényeget.
Nincs annál a csöndnél rosszabb, amely nehéz gyöngyként függ egy kínos beszélgetés fonalán.
Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?
A büszkeség tréfa, melynek hallatán a bennünk lakozó idegen előbb-utóbb felkacag.
Távozz el magadtól, hogy eljuss magadhoz!
A bölcs ember mások hibáiból tanul, az ostoba a sajátjából.
Mióta a matematikusok megtámadták a relativitás-elméletet, azóta én magam sem értem.
Vannak éjszakák, amelyek után nevet kellene változtatni, olyannyira mások lettünk.
Minél lassabban fejlődik ki egy jellem, annál gazdagabb lesz.
Ami belül ragyog, az kívülről is látható.
Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.
Határokra szükséged van (…), de falakra nem. A falak elválasztanak, a határok pedig megbecsülnek.
Becsületes lenni, ahogy most jár a világ, annyi, mint egynek kétezerből lenni kiszemelve.
Milyen gyönge az erős ember, amikor nevetségesnek érzi magát!
Az embernek minden óráját úgy kell megélni, mintha az lenne az utolsó (…), és minden napot úgy, mintha halhatatlan lenne.
A bűnben a legnagyobb rossz talán az, ha valamiféle jó, netán a szeretet és igazság nevében követjük el.
Sokkal jobban esik akkor megtenni valamit, ha nem kötelező.
Az emberi fajnak egyetlen igazán hatásos fegyvere van, és ez a nevetés.
Hallgatni tudni s egyedül lenni tudni, ez a legelőkelőbb lelkek sajátja.
Olyan lapokra tettem fel az életem, amelyekről azt sem tudom, hogy egyáltalán benne vannak-e a pakliban.
Az ajkak akusztikai hatása miatt szó szerint halljuk a mosolygást, amikor egy boldog emberrel beszélünk telefonon.
Keveset adtok, ha csak a tulajdonotokból adtok. Csak ha önmagatokból adtok, akkor adtok igazán
Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell.
A kalandoknak megvan a maguk helye és ideje (…), de sok minden szól a rendszeres étkezés és a fájdalommentes élet mellett.
Ha rajtad kívül álló dolgok bántanak, nem ők zavarnak téged, hanem a saját, róluk alkotott ítéleted. És neked hatalmadban áll, hogy akár most rögtön kitöröld ezt az ítéletet.
Beszélünk hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.
Nem akkor lesz béke, ha csatát nyerünk, hanem akkor, ha abbahagyjuk a hadakozást.