A szeretet a kulcsa minden titoknak.
A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán – amikor véget ér az ifjúságunk – újra megfiatalít.
Nem mi írjuk életünk legfontosabb jeleneteit.
Aki ura az érzelmeinek, az az egész világot meghódíthatja.
A léleknek is, akárcsak a pataknak és a növénynek, esőre van szüksége, noha másfélére; reményre, hitre, az élet értelmére.
Élvezd minden pillanat örömét, hogy később meg ne bánd, és ne érezd úgy, hogy elfecsérelted az ifjúságodat.
Ne alkudozzunk a sorssal, amikor kedvező alkalmat kínál nekünk.
Aki fél naggyá lenni, az kicsi marad, aki fél sírni, nevetni sem tud.
Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (…) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk.
Ha még élsz, az azért van, mert még nem érkeztél meg oda, ahova meg kell érkezzél.
A félelem addig a pillanatig létezik, amíg az elkerülhetetlenül be nem következik. (…) Utána már nem szabad erőt pazarolnunk rá.
Az embernek sokféle megpróbáltatáson kell átesnie, mire beteljesíti a sorsát.
A dolgok elkezdenek tökéletesen elrendeződni, ha arra koncentrálunk, amit akarunk.
Az élet edzés. Amikor edzünk, fölkészülünk arra, ami előttünk áll. Élet és halál értelmét veszti, nem létezik más, csak a kihívások, amelyeket örömmel fogadunk és nyugodtan küzdünk le.
Soha, de soha nem veszítjük el szeretteinket (…). Ők velünk vannak, nem tűnnek el az életünkből. Csak nem egy szobában vagyunk velük.
Ugyanúgy, ahogy a tested sejtjei folyton változnak, és te mégis ugyanaz maradsz, az idő sem múlik, csak változik.
A bosszúval legföljebb azt érjük el, hogy egyenlőek leszünk az ellenségeinkkel, míg a megbocsátással náluk bölcsebbnek és intelligensebbnek bizonyulunk.
Az élet tapasztalatszerzés, nem pedig az élet értelmén való töprengés.
Hajlamosak vagyunk többre értékelni azt, ami messziről jön, anélkül, hogy észrevennénk, mennyi szépség vesz minket körül.
A harcos erénye: megérti, hogy az akarat és a bátorság nem ugyanaz. A bátorság félelmet és hízelgést parancsolhat, de az akaraterő türelmet és kompromisszumot követel.
Mindent igyekszünk úgy értelmezni, ahogy jólesik, és nem úgy, ahogy valójában van.
Az utazás soha nem pénz kérdése, hanem bátorságé.
Nem az van hatással a jelenre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt.
Az idő nem tanít, az csak a fáradtság, az öregedés érzését hozza nekünk.
Az élet nem lehet teljes egy kis őrület nélkül.
A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke – mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék.
Nem hiszek a szenvedés és a tragédia gyógyító erejében, ezek azért vannak, mert hozzátartoznak az élethez, és nem szabadna büntetésnek tekinteni őket.
Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.
A fontos dolgok mindig megmaradnak – ami elmúlik, az mind olyan dolog, amit fontosnak tartunk, de valójában haszontalan.
Nem erőltethetek valamit, aminek még nem érkezett el az ideje.
Amikor szenved az ember, jobb, ha elfogadja, hogy szenved, hiszen a szenvedés attól még nem fog elmúlni, hogy nem vesz róla tudomást.
Ha sírnod kell, tedd úgy, mint ahogy a gyermek teszi. (…) Soha ne feledd: szabad vagy, és nincsen abban semmi szégyellnivaló, ha kimutatod azt, amit érzel.
A félelem nem a gyávaság jele. A félelem az, ami lehetővé teszi, hogy bátrak legyünk, és megadja azt a kegyet, hogy szembeszálljunk az élet adta kihívásokkal.
Egy kettéhasadt birodalom nem képes megvédeni magát a támadásoktól. Egy kettéhasadt ember nem képes méltósággal szembenézni az élettel.
Szándék és tett között nagy a különbség.
Az egész életünk azzal telik, hogy mondogatjuk, mennyire szeretjük ezt vagy azt az embert, miközben valójában csak szenvedünk, mert ahelyett, hogy elfogadnánk az erejét, állandóan csökkenteni próbáljuk, hogy beleférjen a világba, amelyet elképzelünk magunknak.
Próbáld meg a lehetetlent. Ne lentről kezdd, mert már eleve lent vagy. Gyorsan mássz fölfelé, mielőtt még kihúzzák alólad a létrát.
Az élet is káros az egészségre. (…) Előbb-utóbb mindenki belehal.
Az emberek azért tévednek el a sivatagban, mert hagyják, hogy félrevezessék őket a délibábok.
Ha hinnék benne, hogy győzni fogok, akkor a győzelem is hinne bennem.
Amikor keresünk valamit, az a valami is keres minket.
Föl kell készülnünk az ellenfél támadásaira, képesnek kell lennünk arra, hogy a halál szemébe nézzünk, és akkor megvilágítja az utunkat.
A mágiában – és az életben – csak a jelen pillanat létezik, a MOST. Az időt nem úgy mérik, ahogy két pont közötti távolságot. Az „idő” nem múlik.
Az elhatározás csak a kezdet. Az embert, amint határoz, nagy erejű áramlat ragadja el, és olyan helyre sodorja, ami a döntés pillanatában eszébe sem jutott.
Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.
Félni attól, hogy mindent, amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes.
Aki látni szeretné a szivárványt, annak meg kell tanulnia szeretni az esőt.
Ha túl sokat foglalkozol azzal, mi jó vagy rossz az embertársadban, megfeledkezel a saját lelkedről, és kimerít, majd legyőz az az energia, amit mások megítélésére pazaroltál.