Nagyobb merészség kell a kitéréshez, mint az összecsapáshoz.
Csak amit megértettél, az a tiéd.
Ha megbecsülöd azt, aki vagy, észreveszed, hogy a többiek is úgy értékesek, ahogy vannak.
A legtöbbször nem azt látjuk, ami van, hanem azt, amit látni szeretnénk.
Aki a látszatra ügyel, elveszíti a lényeget.
Aki a ruha szerint ítél, maga is azáltal ítéltetik meg.
A szánalom ingyen van, de az irigységért meg kell dolgozni.
Aki nem tud hinni, az vár. Aki hisz valamiben, az indul.
Tudj bánni a hazugsággal, akkor bánni tudsz majd az emberekkel is.
Hatalom csak annak járna, aki nem vágyik hatalomra.
A hallgatást soha, a beszédet gyakran megbánjuk.
Én – az a szó, amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.
Vond ki a rosszból a rosszat, és máris megtalálod benne a jót.
A cselekedet tesz emberré, nem a szó.
Az Álarc összeroppant. Aki mást mutat magáról, mint amilyen, az semmilyen.
Ami belül ragyog, az kívülről is látható.
Tartsd többre azt, amit megadott a sors, annál, amit megadatott.
Semmi sem olyan veszélyes, mint a visszavonhatatlan.
Bármily csalóka is a remény, mégis kellemes úton vezet el bennünket a tévedés birodalmába.
Minden elmúlik, és helyet ad másnak: leggyötrőbb fájdalmainkat is feloldja az idő.
Tanulj meg hallgatni! Akik sokat beszélnek, sokat elárulnak. A bölcs nem beszél anélkül, hogy mondanivalója volna, és akkor is csak keveset.
Nincsenek véletlenek, minden a gondolataidban gyökerezik – abban, hogy mit akarsz és mit tudsz meglátni egy fordulat mögött.
Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet. Együttérzés nem létezik szeretet nélkül.
Ne csak a saját, hanem mások véleményét is tudjuk tisztelni, de először is: hallgassuk meg.
Nincs boldogtalanabb annál, mint aki boldog akar lenni.
A boldogság vágykép – ezért mindenkinek mást jelent, mivel mindannyian másképp gondolkodunk.
Ha csak a világot látjuk, csupán az élet egyik felét szemléljük.
Lehet valaki alkalmatlan a tudásra, de az erényre sohasem.
Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen – senkit, hogy ne szeressen. Senki baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre.
Minden eseménynek, történésnek megvan a maga oka – minden válasz valamire. Ezért bizton állíthatjuk: nincs véletlen.
Amíg vársz a pillanatra: álom és vágy; de amint bekövetkezett, már csupán emlék.
Szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.
Ha tökéletes rend uralkodna a világban, akkor nem történne semmi.
A legképtelenebb feladat vállalnod önmagad, ha nem ismered saját mélységeidet.
Ha a tisztesség híveinek számát egyetleneggyel megnövelted, megtetted azt, amire születtél. Az élet ennyit vár tőled, semmi többet.
Szeressétek a rosszat is – a jót könnyű szeretni. Nincs önmagában jóság vagy gonoszság; ember van csupán, aki az útját járja.
Az vagy, ami vagy. Sok minden belefér egy emberbe: tűz és hamu, lobogás és szunnyadás, kegyetlenség és megbocsátás.
Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt.
A legnagyobb furfang őszintén belépni annak a háznak a kapuján, amelynek falait a hazugság tégláiból emelték.
Amit véletlennek neveznek, az jutalom, vagy büntetés – kinek-kinek a pillanat törvénye szerint.
Légy, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz – de elsősorban maradj ember.
Légy fül, ha hallani kell; légy szem, ha látni kell; légy kéz, ha tenni kell.
Az életben az a legnehezebb, hogy egy életen át komolyan vegyük ugyanazt a dolgot: szeretet kell hozzá, türelem és alázat.
Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlenül elmegyünk az élet igazi örömei mellett.
Egyetlen ember többet ér, mint a közönyös sokaság.
A szeretet nem kételkedik. A szeretet megbízik. Éppen ettől szeret.
Arcunk nem csak jellemünkről árulkodik. Magán viseli szívünk lenyomatát, legbensőbb érzéseinket.
Orvosság a szeretet minden gondolat ellen, amely lelkedet megzavarja.
Magad is örök változás vagy. Miért kívánnád a többiektől, hogy olyanok maradjanak, amilyennek megszeretted őket?