Később kopik el a disznóorr, mint a szántó vas.
Kiki tudja a maga sorát.
Jó kölyökből válik a jó eb.
Hallgatással szép az asszonyember.
Kiki a maga kártyájábul játszik.
Tün kezdik a lopást.
Fühöz, fához kapaszkodik.
A boldogság ott kezdődik, hol a nagyravágyás szünni kezd.
Kecsketuró, borstörés.
Kinek nem inge, ne vegye magára.
Fakó szekér, kender hám, mind a kettő rosz szerszám.
Magával hordja házát, mint a csiga.
Ha borjait megeszed, keveset szántasz a szőkén.
Kiki maga kádjárul dézmáljon.
Eb is ember volna, ha orczája volna.
Ki az itélettől fél, kimutatja gonoszságát.
Nehéz a bárányt farkas szájábul kivonni
Milyen mértékkel te mérsz, olyannal kapod vissza.
Egyik befogja, másik ki a lovat.
Amit a réven nyer, elveszti a vámon.
Akárki is jámbor, mig aluszik.
Nem mozog a levél, ha nem fu a szél.
Egészséges testtel jó aludni.
Könnyü gáncsot találni.
Messze Buda sánta embernek.
Szólj igazat, betörik a fejed.
Kést üt szivébe, azt is megforgatja.
Senki sem irigyli a pad alatt.
Bujaságot üző soha bölcs nem lehet.
Tul lőttek, ide áll az ajával.
Egy virág nem hozza meg a tavaszt.
Veszett volna földében a retek. (Azaz maradt volna el oka valaminek.)
Meg nem állja szerdék a nyársat, asszony a titkot.
Lencse, borsó, kása, mind isten áldása, diák táplálása.
Neki minden nap Dömötör napja. Dömötör napján szoktak változni a juhászok; arra illik, ki minden nap mozdulhat állásából.
Fingnak, kárnak nincs ura.
Megeszi a tótot a maga fenéje.
Nem jó madár, mely éjszaka jár.
Nyárban szaggat téli subát.
Lassodj kása, nem téged találnak.
Szóért szót adni nem sokba telik.
Alábbvaló az országutnál.
Jó kutyát is könnyü házalóvá tenni.
Lator a torok, nem kell a szájnak hinni.
Legyen lud, ha kövér.
Bagolynak is szép a maga fia.
Ökör szánt a zab alá, de a ló eszi meg.
Nincs nehezebb a császár kenyerénél.
Elég egy kő száz varjunak.
A mi vagy, az légy.