Varga ne szóljon feljebb a kaptánál.
Neki is orra alatt a szája.
Biborban is megterem a tetü.
Se ereje se veleje.
Hosszu alku a házasság.
Szerencsétlen bottal is agyon lövi magát.
Nem hagyja el a párducz tarkaságát.
Arról hallgat az irás.
Se háza, se tüze, mégis vendéget hi.
Elugrotta mint perki leány a férjhezmenést.
Nagyott kezdett, kicsit visz véghez.
Négy fal, négy szem közt sok történik.
Sétál mint a páva.
Porba buzát, sárba árpát. (T. i. vess. Gazdasági szabály.)
Őrizkedik, mint lud az eszterhától.
Illik, mint bot a tegezhez.
Nincs erősebb erő, mint kit a szükség ad.
Arany tömlőbül is csak szél, a mi kijő.
Templomba is későn megy a lomha.
Elül, hátul semmi sincs.
Nincs könnyebb a teli erszénynél.
Kérdő urat nem veszt.
Árnyékkal ijeszti az oroszlánt.
Egy fecske nem csinál nyarat.
Katonának szép a neve, eb az élete.
Amint János fujja, Jancsika ugy ropja.
Ki minővel lakik, olyan lesz.
Akkor legrosszabb a rosz, mikor magát jónak szinli.
Disznó orrára arany perecz.
Jó gazda korán kel, későn fekszik.
Leányvásárnak táncz a vége.
A sárt sárral csapják vissza.
Jobb ma egy, mint holnap kettő.
Senki se próféta maga hazájában.
Sok ökör terhet mozdit.
Nem mehetni messze a csalárdsággal.
Macskának kötél a kolbász, ha el nem éri.
Eb kutyával hamar összebarátkozik.
Egy az ut mennyországba, de sok a pokolba.
Elvenni emberség, adni meg istenség.
A mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát.
Ki nem tanul jó beszéddel, tanuljon feje vesztével.
Csillagnak is van tisztulása.
Jól tud szántani a cigányok lován.
Félénk katonának hátul van a szeme.
Minden állat visszatér a természethez.
Életrevaló ember nem fekszik a fülin.
Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat.
Moly a ruhát, bánat a szivet rongálja.
Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt.