Egyik idő a másiknak ellensége.
Nincsen ember hiba nélkül.
Ott szakad a kötél, hol leggyöngébb.
Megszaggatott erőt könnyü lenyomni.
Retek: reggel méreg, délben étek, estve orvosság.
Sűrűn vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel.
Minden jó annak idejében.
Sok bába közt elvész a gyermek.
Otthon süti a gesztenyét.
Mézes madzagot huzni valakinek a száján.
Minden ember hamis, csak a pap nem igaz.
Az idő néha anya, néha mostoha.
Nyakába varni magát valakinek.
Roszra nem kell mester.
Süt a napfény, de a kenyeret még sem sütheti meg.
Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leczkét.
Higye a kurta.
Adjon isten, a mi nincsen.
Lyukas hordót tölt.
Madár, hová tetszik, repül.
Kirugott a hámból.
Kevély mint a biró leánya.
Ha nem szinte tisztesen, legalább eszesen.
Mig egy beteg sinlődik, száz egészséges is meghalhat.
Az ezüst korsónak cserepe is jó.
A rosz pásztor bőrrel kereskedik.
Szabad, a mi illik.
Nem mind kereszt, a mit annak tartunk.
Talpát nyalja mint a medve.
Arany horoggal halász.
Sokáig élni, meg nem vénhedni nagy mesterség.
Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba.
Magába száll, ki okos névre vágyódik.
Rosz lélekismeret lidérczczel álmodik.
A gazdagnak borban veszik vérit.
Völgynek lassan; a hegy maga tanit.
Könnyü nád között sipot csinálni.
Kevés van a sótartójában.
Vetés előtt aratsz.
Nincs jobb az özvegy életnél.
Néma mesterektől sok jót tanulhatni. (Azaz könyvektől.)
Füst árán szelet ad.
Lába sarát se kenné hozzá.
Hamar cselt vet az öreg nyul.
Sürü gazda, ritka gatya.
Könnyü az őrlés, csak viz legyen.
Senki sem lehet kereszt nélkül.
Isten is megpihent a hetedik napon.
Rest szolgának bot a bére.
Egy korpán hiznak.