Tükör azt mutatja, mi előtte van.
Később kopik el a disznóorr, mint a szántó vas.
Nem mind tudós, kinek pápaszem az orrán.
Legkedvesebb, amit önként adnak.
Néha a támasz is megdől.
Más a sógor, más a sódor.
Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt.
Mézből sem jó a sok.
Mindennél erősb, ki magát megbirja.
Meg van mérve, mint a font.
Fáradt, mint az igavonó barom.
Ki szitával, ki rostával. (Kiki a maga szokása szerint.)
Negyven éves leánynyal ördög sem tánczol már.
Acél anyának tűzkő a leánya.
Fekete földben terem a jó buza. (Barna leányok tréfás védelme.)
Nem ér egy pipa dohányt.
Ki mással jól teszen, az magának keres.
Nehéz ösztön ellen rugódozni.
Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön.
Isten dagasztja a kenyért, de botját is ő töri el.
Ki hamar sir, hamar nevet.
Sok szakács elsózza az ételt.
Falra hányja a borsót.
Sok nevetés okosbul is bolondot csinál.
Tudja mesterségét, mint a paszamántos.
Nehéz az ellőtt nyilat visszahuzni.
Ha most igazat mondasz: a légy is madár.
Ha elfogy is a hold, megmarad a neve.
Ördög sem lakodalmaz örömest fehér személy nélkül.
Széna akkor széna, mikor boglyában van.
Szép a szeme, de ördög az éha.
Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg.
Megérett mind turója, mind sajtja.
Légynek sem árt.
Rókának róka fia.
Hit nem szellő.
Ubi non est, ott ne keresd.
Felült neki Laczkó. (Nem akar, rest, dolgozni.)
Elmult dolognak felejtés a vége.
Szögre a gonddal.
Cigánynak tilt lopást.
Nem singgel mérik az embert.
Fazekas korongról, varga kaptájárul.
Selypes a selypest hamarosan érti.
Eb, ha a Dunát átuszsza is, ugyan eb.
Akkor volt szép a disznó, mikor még malacz volt.
Szép szóért fenyegetést várhatsz a paraszttól.
Minémü a mag, olyan a gyümölcse.
Ki bátran akar hazudni, messzeországi bizonyságokkal bizonyitson.
Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irják a törvényt.