Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj.
Sok kéz hamar kész.
Kéz kezet mos; mind a kettő tiszta.
Mindent egy kévébe köt.
Üres kévét forgat.
Kétségbeestekkel, busult elmékkel nem jó játszani.
Kétségbesni bolondság.
Kétfelé kap, mint a vizbe haló.
Két éles tőr nem fér egy hüvelybe.
Nehéz két urnak szolgálni.
Két dolog visz a megalázódásra: szegénység és famankó.
Gyakran csekély vége a nagy készületnek.
Neveti a készet. (Maga semmit nem indit.)
Jobb későn mint soha.
Örül a késznek.
Ki későre házasodik, későre bánja meg.
Későre bántak azzal, ki csak halála előtt kapott uraságra.
Későn főző, későn lakó.
Későn indulsz, későn érsz.
Késő fogytán a szük költés.
Késő szüken költeni kevésből.
Ki a késlopást megtanulja, nagyobbat is meg mer cselekedni.
Én metszőkésről szólok, ő kapát emleget.
Kést üt szivébe, azt is megforgatja.
Mindenfelé fog a kése.
A kéz sem jó a kés sem.
Elejti a kis kést. (Mert nem lesz rá szüksége. Azaz meghal.)
Ha vendégségbe akarsz járni: késed legyen.
Belé törött a kése.
Adj kést, én is tudok kast kötni.
Hosszu, mint a kéri kolbász.
Nehéz a kérget cserzeni.
Kérdő urat nem veszt.
Nehéz kérdésre nehéz a válasz.
Néha a kérdés is felelet.
Jobb egy kérdés egy napi járó földnél.
Nincs oly kérdés, hogy ne volna felelete.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
Többet ér egy kérdezem száz keresemnél.
Ki sokat kérdez, sok feleletet nyer.
Ugy kért, ugy kért, majd lement a bőr a térdiről.
Meglásd, kitől mit kérsz.
Édesek néha a képzelődések is.
Aki képiróságot akar tanulni, nem megy a kovácshoz.
A fekete képnek fekete föstéke.
Jégre metszett kép nem sokáig ép.
Jobb szép szivvel elmenni, mintsem kénytelenségből.
Nagyra viszi embert a kénytelenség.
Hop kénytelen, nem örömest.
Kényesség nem esik sanyaruság nélkül.