Mennél véknyabb a hur, annál könnyebben szakad.
Egy hurt penget.
Egy huron pendülnek.
Akad hunczut. (Ha sajnálkoznak: ki lesz már p. a biró? igy felelnek: akad hunczut.)
Ki nem anyád, mind hugod.
Hörcsök is megkerget néha lovas embert.
Összeakadt hörcsök a borzzal.
Aluszik mint a hörcsök.
Hóri horgas nagy inas.
Egy hólyaggal világból kiüzheted.
Felfujt hólyagot tol viz alá.
Nem hólyag, hogy felfujják.
Feljött a hava.
Hóhérnak ad szép szót.
Legtöbb a hó aratáskor. (Hó! igy állitják meg a lovakat minden kereszt vagy csomó gabna mellett.)
Ha hó lesz, fehér lesz.
Hó hátán is kincset ás.
Ha hoztál bejöhetsz, ha nem hoztál, maradhatsz.
Ha hoztok, esztek.
Mennél hosszasb, annál roszabb.
Se hossza se vége.
Minden horgast borgast isten fordit jóra.
Nehéz a horgasból egyenest csinálni.
Elnyelte a horgot.
Arany horoggal halász.
Horogra akadt.
Ugy néz ki, mint a csapot hordó.
Ó hordóban uj bor, két kár lesz belőle.
Néha rosz hordóba is bort töltenek.
Lyukas hordót tölt.
Meddig hordód teli, addig leszesz deli.
Homokból nem fonsz ostort.
Honn lakjék az, ki kedvére akar élni.
Üres hordó jobban kong.
Hopon maradt.
Hop itt is, amott is, a mi házunk előtt is.
Akkor hop, ha árkon tul a top.
Egyszer hop, másszor kop.
Honn lakjék az, ki kedvére akar élni.
Homokra épit.
Homokból nem fonsz ostort.
Homok is eliszsza az esőt, de azért nem terem.
Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne.
Nagy a homloka: vagy ember vagy ökör.
Ird homlokodra.
Mit tesz az eleven, ha a holt is mozog.
Megfelejtkezik, mint a holt.
Holtnak szemfödelét venni el.
A holt ember nehezebb.
Hadd nyugodni a holtakat.