Pénzt rut kevélység szokta követni.
Kártyájába nézett. (Terveibe bepillantott.)
Keserves a véren vett kenyér.
Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse.
Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél.
Ha borjait megeszed, keveset szántasz a szőkén.
Fösvény kivánsága aranyos szegénység.
Első izét csupor megtartja mind végig.
Hallgat mint a tetü a var alatt.
Egyiránt meghal mind az éhező, mind a ki eleget eszik.
Reggeli órának arany a szájában.
Későn indulsz, későn érsz.
Legjobb futót is eléri az öregség.
Megérezte a sáfrányillatot. (Tudta, hogy roszul lesz dolga s elillant.)
Hálló előtt halász nem fogja csukáját.
Kurta mint a barátgatya.
Jó kezdésnek jó hagyás a vége.
Sohsem lesz a kákábul oszlop.
Nehezen akad vizes taplóba tüz.
Változó mint a hold.
Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.
Majd ha fagy, hó lesz nagy.
A tél hagyján! de a szele gonosz.
Előbb a tálba, aztán a szájba.
Ki mindig égbe néz, kutba esik.
Ki madarat tart, ganéj a fizetése.
Nem száll messze a hamis kereset.
Tollfosztásban nem szakad meg az ember.
A katonának olcsó a vére.
Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.
Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme.
Közép tisztségek legbátorságosbak.
Ugat a kutya, de a szél elhordja.
Átugorja még száz tü hosszát.
Egy hamisan jött pénz elhajt száz igazat.
A szép köszöntésnek szép a felelete.
Árkon, bokron tulvan.
Nem mindenkor lesz ám paczó, paczó.
Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.
Nagy akadály a szegénység.
Jó uszó hal vizbe leghamarább.
Bal oldalán alszik el.
Isten dagasztja a kenyért, de botját is ő töri el.
Segits uram, hat ökörig.
Magasról nagyobbat esik az ember.
Kakas is hatalmas a maga szemetjén.
Majd, ha a lőcs kivirit.
Szükség termi az egészséget.
Jobb egy kérdés egy napi járó földnél.
Urat szolgájátul szerencse választja.