Kása nem étel.
Sok szónak sok az alja.
Nem mind leány a ki pártában jár.
Ki korán kel, aranyat lel.
Ki későre házasodik, későre bánja meg.
Nincs áldás a hamis kereseten.
Nem mindenkor igaz hogy sántit a sereghajtó.
Szabadon jár mint a csősz lova.
Nincs oly szép rózsa, mely el nem hervad.
Haragosnak kettő a része: meg is verik, enni sem adnak.
Szabad a patak, de nem a palaczk.
Jár a szája, mint az üres malom.
Igába fogták.
Borotvája sincs, mégis borbély.
Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.
Az egér sem fut mindig egy lyukba.
Megenném a szép asszony főztét.
Ne higy a ravasz rókának.
Legény a gáton.
Pörzsölheted: nem lesz abból szalonna.
Hitvány lovat száll meg a légy.
Zavarosban halász.
Eb lánczon ugathat, de meg nem haraphat.
Nyelvében él a nemzet.
Pipával sem cserélnék meg vele.
Biborban is megterem a tetü.
Ha görbe nem vón a lőcs, nyujtó lehetne.
Nincs erősebb erő, mint kit a szükség ad.
Sokra verik a dobot.
Kapkod mint Migléczi a mennykőhöz.
Bus mint a koledátlan kántor.
Könnyü mint az ólom madár.
Kicsi korban kezdik a bünt.
Magadnak köszönd a jó tanácsot.
„Hallgass” olyan dolog, kiben sok jó forog.
Uti czifra, házi ronda.
Sokat hallj, láss, de keveset szólj.
Minden koszos malacz talál dörgölő fát.
Ácsorog, mint a boltos legény.
Farkast étet.
Ugy kell járni, a mint fujják.
Két malomkő őröl. (P. mikor két lócsiszár alkuszik.)
Igen késedelmes a nagybátyák segitsége.
Okosnak áll a világ.
Jobb a szomszéd leányát egy két bünnel, mint az idegenét egygyel sem, elvenni.
Rosz tisztviselő, ki délig alszik.
Kést üt szivébe, azt is megforgatja.
Elijedtnek árnyéka is ijeszt.
Ha magyar kenyeret eszel, becsüld meg a magyart.
Minden fejszének akad nyele.