A vágyak sohasem mértékletesek annyira, hogy a beteljesüléssel megelégedjenek. Ez csak lépcsőfok szokott lenni a nagytól a legnagyobbhoz.
A bűnös első és legnagyobb büntetése a bűntudat.
A téma is csak olyan, mint a szenzáció: az ismétlés elkoptatja.
Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint félelmeid. Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed.
A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.
Kifogytam az emberi eszközökből, ördögiekhez kell folyamodnom.
Az öregséggel nem az a baj, hogy egyik istenverte dolog jön a másik után – hanem hogy minden istenverte dolog egyszerre jön, állandóan.
Nincs olyan műszer, amivel meg lehetne állapítani, hogy az ember döntése helyes-e vagy helytelen. Ezért az ember minden döntése után tele lesz szorongással, hogy helyesen döntött-e.
Még a legártatlanabb dolog is pusztíthat, ha túlzásba viszik.
A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása.
A mosolyban egymásra találunk, nyelvek, kasztok, pártok felett.
A mosollyal fizetni lehet. A mosollyal kárpótolni lehet. A mosollyal életet lehet adni. És van mosoly, melyért meghal az ember.
Helyrehozhatatlan a múlt, a jelen viszont olyan számotokra, mint az építő lába előtt heverő mindenféle épületanyag: a ti dolgotok, hogy jövendőt építsetek belőle.
Valahol a világban valami hihetetlen dolog csak arra vár, hogy felfedezzük.
Vannak dolgok, amikről azt gondolom, hogy jobb jó mélyre elásni őket az agyunkban, semmint hogy másokkal megosszuk őket.
Az, hogy az ember nem tudja az okot, nem jelenti azt, hogy nincs is.
Soha ne kövesd el ugyanazt a butaságot kétszer, hiszen elég nagy a választék!
A megértés hozzásegít az elfogadáshoz, az elfogadás pedig a gyógyulás feltétele.
Veszélyes dolog a választás, mert ha választunk, lemondunk az összes többi lehetőségről.
A türelem keserű, de gyümölcse édes.
Egészségünket túlságosan szigorú életrenddel megóvni unalmas betegség.
Az igazi ékesszólás: ha mindent kimondunk, amit ki kell mondani, és csak azt mondjuk ki, amit ki kell mondani.
Ha önmagunkban nem találunk nyugalmat, fölösleges a nyugalmat másutt keresnünk.
Az összehasonlítás mindig arról szól, hogy az egyik alul marad.
Sokkal jobban esik akkor megtenni valamit, ha nem kötelező.
Meg kell tanulnunk nevetni a dolgokon.
Ha valamit elengedünk és nem jön vissza hozzánk, akkor valójában sosem volt a miénk.
Azt hiszem, az ember nem láthatja világosan, mi lesz a következő lépés, ha nem látja, honnan indult.
Ha rájössz, mire van igazán szükséged, majd azt is kitalálod, hogy szerezd meg.
Nem számít, miről beszéltetek utoljára. Csak az, hogy mit mondtatok egymásnak hónapokon keresztül.
Bolond az, aki kevéssel is beéri.
A gonoszság nézőpont kérdése.
Ha a lélek nem kap táplálékot, az alamizsnaként nyújtott kenyér is kővé válik.
Dőljön össze minden, ami magától nem áll meg, amit nem tart fenn saját ereje.
A dolgoknak megvan az a kellemetlen hajlamuk, hogy felgyülemlenek.
A világ ugyanannyira utál, amennyire te is utálod magad.
Aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek, vagy a mélységbe zuhan.
Nem hinnéd, hogy mi mindent el lehet felejteni. Nagy áldás ez, és pokoli nyomorúság.
Ha már nem tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.
Egy társ az éjszakában – akármilyen idegen is – az öngyilkosságtól mentheti meg az embert.
Egymástól távol tízszer hosszabb, mint együtt.
Segíts, ha tudsz; tégy meg mindent, amíg lehet – de ha nem tehetsz többé semmit, felejts!
Csak az látszik olcsó, silány holminak, amit nem viselnek önérzetesen.
A tapintat nem egyéb, mint hallgatólagos megegyezés, hogy nem gyomlálgatjuk egymás hibáit, hanem szemet hunyunk fölöttük.
Mennyi szenvedés fér el két olyan kis helyen, amit egy ujjával eltakarhat az ember: két szemben.
Senki sem mondta, hogy nem lesznek kihívásaink, akadályaink, problémáink. A trükk a „hogyan”-ban van, hogy te ezeket hogyan kezeled: akadálynak, problémának vagy megoldandó feladatnak.
A versenyzés akkor jó, ha soha nem tudod igazán, mi fog történni.
Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk.