Ugy néz ki, mint a csapot hordó.
Kiki a maga fazeka mellé szit.
Egy hurt penget.
Jövő menő vendég a szerencse.
Meglásd, kitől mit kérsz.
Koppan a szeme, mint a kálvinista varjunak.
Hitvány tanácsnak is jó a vége néha.
Ártatlan, mint a ma született gyermek.
Czérnán huz harangot.
Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál.
Ki jól kezdi, jól végzi.
Miatyánk közepe. (Azaz kenyér, ily formán: apját is elárulná a Miatyánk közepeért.)
Ugy bocsásd hüvelyébe kardod, hogy idején kiránthasd.
Csepün csomót, tojásban gőzt keres.
Lóra termett a magyar.
Nem hajt a tatár.
Sárkánytején hizott, erdőháton termett, kősziklához fajzott.
Jó gazda korán kel, későn fekszik.
Nehezen jó a gyermek, ha szülei roszak.
Nehéz arra szoktatni a macskát, hogy egérlakozásban gyertyatartó legyen.
Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta.
Fejesnek kell lenni, kit felakasztanak.
Ember kell a gátra.
Lassan járj, tovább érsz.
Vakon fu, hadd fujja ki magát.
Nyul farkán gombot köt.
Nagy a szarva, csekély az értelme.
János pap országa. (Képzelt világ.)
Hajó nyomát keresi tengeren.
Jót vett tőlem, lábbal rug.
Minden szónak társa van.
Ha nincs igazság, elveszhet a világ.
Kézen, közön elveszett.
Nem csak ezüst tálból szednek vajas pogácsát.
Megbotlott nyelv is néha igazat mond.
Ház nem templom. (Házasok közt megesik olykor a szóváltás.)
Adj neki, hogy el ne vesse borját.
Lassan érik a jó.
A szem is árthat.
Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.
Hallgat mint a fa.
Jó lónak zabla kell, nem ostor.
Nem jó minden aprólékot aranytollal irni.
Jövedelme két pénz, mégis hármat költ.
A mint szaladsz, ugy haladsz.
Az irott virágot sokan dicsérik, de senki se szagolja.
Árnyék után kapdos.
Rest mint a papok szolgája.
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.
Imádságos könyvből is imádkoznak más ellen.