Üdvözlünk!
Felhasználónév vagy Email cím
Jelszó
Emlékezzen rám
Felhasználónév
E-mail
☰
Bejelentkezés szükséges.
Stephenie Meyer
Kihúztam magam, és elindultam, hogy szembenézzek a sorsommal – miközben a végzetem rendíthetetlenül jött mellettem.
Mintha elvesztettem volna a szívem, mintha üres lennék belül. Mintha mindent, ami bennem volt, itt hagytam volna nálad.
Higgy nekem most az egyszer: minden vagy, csak éppen hétköznapi nem!
Ha már úgyis a pokolra jutok, legalább legyen miért.
Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az életemben. És mindig is az maradsz.ó
Egész éjjel egymást bámultuk, arra szegezve a szemünket, amit egyikünk sem lett volna képes elveszíteni: a másikra.
Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.
Ne aggódj! Utóvégre ember vagy, olyan az emlékezeted, mint a szita! A te fajtádnak minden sebét begyógyítja az idő.
Vannak olyan csaták, amik elvesztek, még mielőtt elkezdődtek volna.
Azt hiszem, az agyam sosem fog jól működni. De legalább szép vagyok.
Köszi!
