Sohasem szabadulunk meg a szorongástól, ha úgy véljük: annyiszor ítélnek meg bennünket, ahányszor ránk pillantanak.
A boldogság a magasságban lakozik, de elérheted, ha akarod.
A gyönyör a fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer határt. De határt ismerni nehéz abban, amit jónak hittél.
A bölcs lelke olyan, mint a hold fölötti világ, mindig derült.
A legboldogabb ember, aki aggódás nélkül várja a holnapot.
A legnagyobb hiba abban van, aki nem a jobbaknak akar tetszeni, hanem a tömegnek.
Nem az a baj, hogy kevés idő áll a rendelkezésünkre, hanem főképp az, hogy sokat elfecsérelünk abból, ami adatik.
Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog.
Ami rossz, árt. Ami árt, hitványabbá tesz. A fájdalom és a szegénység nem tesz hitványabbá: tehát nem rossz.
Aki félve kér, felszólít a visszautasításra.
Az óvatos kormányos kikérdezi a tapasztaltakat, mekkora a hullámzás, mit jeleznek a felhők, s az örvényléséről hírhedt vidéket nagy ívben kikerüli.
Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs.
A betegség ha soká tart, nem lehet komoly, ha meg komoly, nem tart soká.
Az egész munkának felét elvégezte az, aki hozzákezdett.
Nem téboly-e, nem az esztelenség netovábbja-e, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek?
Hasznosabb néhány bölcs tanítást ismerni, amely mindig javadra válhatik, mint sok dolgot tanulni, amely mit sem használ.
A vágyak sohasem mértékletesek annyira, hogy a beteljesüléssel megelégedjenek. Ez csak lépcsőfok szokott lenni a nagytól a legnagyobbhoz.
A bűnös első és legnagyobb büntetése a bűntudat.
Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál.
Az élet semmit sem ad a halandónak munka nélkül.
Szenvedéseink egyik oka az, hogy mások példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokást követjük.
Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak!
A halál törvény, nem büntetés.
Szeretet irányítja a bíróságot, a tábort, a ligetet, az embereket a földön és a szenteket a magasban, mert a szeretet a mennyország, és a mennyország a szeretet.
Talán nincs is annyira nyomorúságos helyzet, amelyik ne hordozna magában valamiféle vigaszt.
A téma is csak olyan, mint a szenzáció: az ismétlés elkoptatja.
A halálos veszélyek és örökös küzdelmek között élő férfi lelke sokkal fogékonyabb a lelki nagyságok megbecsülése iránt, mint a béke eseménytelenségeiben elpuhult és nagyobb indulatokra képtelen emberé.
Nem helyes dolog hátratekinteni, amikor utunk előre visz!
Ha a kisgyermek járni akar, nyujtsd neki a karodat. Ha a tudatlan meg akarja világositani elméjét, hallgasson a bölcsre!
A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.
A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred.
Minden szellemi és intellektuális dolog fölött, a filozófia és a teológia fölött áll az ember segítőkészsége a másik ember iránt, és az a feladat, hogy az ember az embernek testvére legyen!
Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint félelmeid. Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed.
A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak.
A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.
Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány.
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.
A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem, hogy mennyire tiszteljük az életet.
A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.
Amit tehetsz, csepp a tengerben, de ez ad értelmet az életednek.
Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.
Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.
Aki jó cselekedetekre szánja el magát, nem számíthat arra, hogy az emberek eltakarítják az útjából az akadályokat. Sőt el kell viselnie, hogy újabbakat gördítenek elébe.
Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra – amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé.
Ha meg akarod tudni, milyen érzéseket táplálsz valójában valaki iránt, figyeld meg, milyen hatást gyakorol rád, ha váratlanul levél érkezik az illetőtől.
Gyakran csak évek múlva látjuk helyes megvilágításban mások cselekedeteit, sőt néha a magunkéit is.