Az egyszerű nép gyermekei hamar felnőnek.
Minél jobban behódol az ember a szépségnek, annál távolabbra kerül a jóságtól.
Ahhoz a helyzethez képest kell becsületesen és természetesen viselkedni, amibe az élet viszi az embert.
Éjjel többnyire azzal álmodunk, ami nappal, ébren, a legerősebben hatott ránk.
Az ember arra születik, hogy éljen, nem hogy készülődjön az életre.
Kudarcaink ideiglenesek.
Meg kell szolgálni a bocsánatot.
A rab ember mindig eszményíti a rabságát.
Nem lehet egészségügyi következmények nélkül napról napra másnak mutatkozni, mint ahogy érzünk, fáradozni azért, amit nem szeretünk, örülni annak, ami bajt hoz ránk.
Élni annyi, mint törekedni előre, magasabbra, a tökéletesség felé, és el is érni.
A meglepetés a legnagyobb ajándék, amit az élet megadhat nekünk.
A testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden.
A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.
Nincs olyan erős mágia a világon, amely boldogságot adna az embernek.
Akinek nincs szíve, az csak a fülével hallgat.
Az embert általában könnyebben meggyőzik azok az érvek, melyekre ő maga talált rá, mint azok, melyek másoknak jutottak eszébe.
A szeretetnek egy csöppje többet ér, mint az értelem óceánja.
Sokszor szeretsz olyat, aki nem is sejti érzelmeidet, és mégis oly` hű maradsz hozzá, mintha szerelmed viszonozva lenne.
A titkolt szép cselekedetek a legbecsesebbek.
A szerelemben a hallgatás gyakran mélyrehatóbb szónok, mint a szó.
Egy semmiségtől is megvigasztalódunk, mert egy semmiség is lesújt minket.
A szívnek megvannak a maga indokai, amelyeket az indokló értelem nem ismer.
Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.
Kétféle ember él, az igaz, aki azt hiszi, hogy bűnös, és a bűnös, aki azt hiszi, hogy igaz.
Minél bölcsebb és jobb egy ember, annál több jót vesz észre az emberekben.
A kedves szavak nem kerülnek sokba, mégis sokat érnek.
A szív érveit az ész nem ismeri.
Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben.
Ha eredményesen akarunk valakit megcáfolni, bebizonyítva, hogy téved, előbb vizsgáljuk meg, melyik oldaláról szemléli a dolgot, mert arról az oldalról tekintve rendszerint igaza is van.
Szeretnétek, hogy jót gondoljanak rólatok az emberek? Ne mondjatok jót magatokról!
Az idő azért hoz gyógyulást a fájdalmakra és a viszályokra, mert az ember közben változik, többé nem ugyanaz a személyiség.
A helyes észjárásnak sokféle fajtája van; egyesek helyesen gondolkoznak egy bizonyos gondolatkörben, de a másikban badarságokat követnek el.
Ha az ember elsőül önmagát tanulmányozná, rájönne, mennyire képtelen önmagán túljutni.
Nincs semmi, amit ne tudnánk természetünkké tenni: nincs semmi, amit ne tudnánk elveszíteni.
Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában.
Ha valamely kérdésben nem látunk világosan, jó, ha van valami közös tévedés, amelyet mindenki elfogad.
Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (…) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél.
Az ember megtartja a nagy ígéreteket, amiket az ágyban és a templomban tett, soha nem felejti el őket. Ha az ember így tesz, egyszerű az élete és világos a jövője.
A harmincas éveik elején járók arra vártak, hogy találkozzanak Az Igazival, a harmincas éveik végén járók már találkoztak vele, de kiderült róla, hogy Igazi Szemétláda.
Életed első felét a szüleid teszik tönkre (…), a második felét a gyerekeid.
A férfiak manapság már nem várják el a szüzességet (…), de az ártatlanság illúzióját igen. És az igazság? Az igazsággal nem tudnak mit kezdeni!
Mindig azt gondoltam. az ember a saját anyjától tanulja meg, hogyan kell anyának lenni. De nem igaz. A gyerekedtől. A gyerekedtől tanulod meg, hogyan legyél anya.
Semmi nem úgy működik, hogy puszit adunk rá, és már nem is fáj.
Az „esély nincs rá” dolgokkal egy a baj: hogy néha bejönnek.
Számtalan szép ember él a világon, milliók, akikbe beleszerethetsz. De olyan, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez, csak egy létezik.
Ha képes vagy szeretni valakit, onnan fogva nincs tökéletes szabadság. Mert nem lehet. Feladod a szabadságod. Lemondasz róla. Valami jobb kedvéért.
Most egy álomképbe vagy szerelmes, és ez a világ legveszélyesebb dolga.
Ha egy lány sok fiútestvér között nő fel (…), óhatatlanul megtanulja elviselni a pofonokat, nem bőg mások előtt, és még annál is keményebb, mint amennyire elvárják tőle.