A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.
Az élet túl rövid – vagy túl hosszú – ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.
Milyen boldogtalanok volnánk mi, férfiak, ha a nők bölcsek akarnának lenni.
A félelem nem a gyávaság jele. A félelem az, ami lehetővé teszi, hogy bátrak legyünk, és megadja azt a kegyet, hogy szembeszálljunk az élet adta kihívásokkal.
Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz.
Nagyra értékelem a saját szabadságomat, tehát a tiedet is tiszteletben tartom.
Hanem hát a harag rossz tanácsadó, de a büszkeség még rosszabb.
Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert.
Minden út – jó út, ami elvezet valahova.
A hallgatás nem mindig jelent beleegyezést, sőt, legtöbbször csak arra utal, hogy az emberek nem mindig képesek azonnal reagálni.
Tudod, hogy hívják a szőkét, akinek esze is van? – kérdeztem, majd levegőt sem véve folytattam: Golden retrievernek.
Egy jó cselekedet nem mossa el a rosszat, sem pedig rossz a jót. Mindkettőért méltó jutalom jár.
Minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: „Várni és remélni!”
Milyen furcsa szerkezet is az ember! Még annak elvesztése is mennyire tud fájni, amit annyit kritizált, annyiszor leírt, és legyintett, ha szóba került.
Minden jókor jön annak, aki várni tud.
Az eltökéltség nem azt jelenti, hogy valami után vágyódunk – ez egy mélyen magadban meghozott döntés, hogy bármi áron megteszel valamit.
Sajátos bátorság kell ahhoz, hogy valaki beismerje a gyávaságát.
A derék emberek nagyon szigorúan ítélnek magukról.
Még ha felháborít is: a tiltott gyönyör örömöt szerez.
Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.
Elfelejtünk boldognak lenni – amikor még lehetnénk.
Nem hiszem, hogy könnyebb lesz valaha is. Csak hozzászoksz az ürességhez, a veszteséghez, és megtanulsz vele élni.
Hogyan tudná egy férfi egész életén keresztül úgy hordozni a titkát, hogy az őt szerető nő ne gyanítson semmit?
Egy nő mindig tudja, hogy egy férfi sokat jelent neki. Vajon a férfiak is képesek ezt megítélni?
Az ember olyanná válik, mint az, akivel az idejét tölti.
A harag legnagyobb gyógyszere az idő.
Az ember nem folytat olyan életet, amelyet még maga előtt sem mer védelmezni!
A hatalom vonzza a korrumpálhatókat. Az abszolút hatalom az abszolút korrumpálhatókat.
Amint a pénz motiválja az embert, már nem lehet olyan jó, mint az, akit a belső késztetés, a lelkesedés hajt.
Talán jobb is, hogy sértegetnek az emberek: legalább megmentenek attól a szerencsétlenségtől, hogy szeressem őket.
Amikor valaki meghal, akkor nem az ő élete az, amelyik megállt abban a pillanatban.
Egyedül vagyok, nem melegít senkinek a szerelme, fázom, akárha a föld alatt élnék, bármit írok is, mind száraz, fásult és komor.
Szükségem van a halál káprázatos csodájára, amely képes egyetlen másodperc alatt tárggyá varázsolni egy hús-vér embert.
Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.
Végül is, ha mindent megkapsz, amire vágysz, az pont olyan szörnyű lehet, mint ha minden álmod valóra válna.
Reménykedj a legjobban, de számíts a legrosszabbra!
Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.
A vallások semmivel sem inkább örök érvényűek, mint a nemzetek. Egy vallásnak – bármelyiknek – van születése, ifjúkora, öregkora és halála.
Az egész életünk azzal telik, hogy mondogatjuk, mennyire szeretjük ezt vagy azt az embert, miközben valójában csak szenvedünk, mert ahelyett, hogy elfogadnánk az erejét, állandóan csökkenteni próbáljuk, hogy beleférjen a világba, amelyet elképzelünk magunknak.
A tett halála az okoskodás.
A legtöbbször nem azt látjuk, ami van, hanem azt, amit látni szeretnénk.
A problémák az élet becsomagolt ajándékai – az ajándék a fejlődésben rejlik, amelyen átmegyünk, ha „kicsomagoljuk” a problémát.
Hogy milyen nézőpontból látsz valamit, az sokszor attól függ, hogy hol állsz.
A bűn mindig nyíltan közelít, az érzékek révén mindjárt megfogható. Az érzékek gyökeréig hatol, ki se tudjuk tépni.
Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az… azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben.
Az emberek mindig maguknak választják a sorsukat.
Szánalmas az a tanítvány, aki nem múlja felül mesterét.
A szerelem a válasz, de amíg a válaszra vársz, a szex felvet néhány nagyon érdekes kérdést.
Minden csak viszonylagosság a földön.
Oly csúnya a halál… és az a rettenetes, hogy a többi ember élve marad.