Ha valakinek kötekedhetnékje van, a hallgatás ugyanolyan bosszantó a számára, mint a visszabeszélés.
Minél inkább megalázkodsz, annál inkább nem tekintenek semmibe.
Érdekes világ ez, megvetik, gyűlölik a büszke embert, mégis arra vágynak, hogy valamire büszkék legyenek. (…) Csak a nemakarás elől apad el az idő.
Az ember vérében rejlő alkotási vágy elfeledtet mindent, és ha ez a (…) vágy lehetőséget kap a teremtésre, képes megteremteni maga körül a világot.
Nem kell celebnek lenned ahhoz, hogy híres légy, nem kell gazdagnak lenned, nem kell, hogy folyton a nyakadba lihegjenek a paparazzók. A barátaimmal egyszerűen csak híresnek kiáltottuk ki magunkat: alkottunk valamit, és közöltük, ez a jövő.
Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.
Ha hülyékkel van összezárva az ember, meg kell szoknia, hogy úgy is viselkednek. A majmoktól sem veszi senki rossz néven, ha grimaszokat vágnak a látogatóra, vagy hozzávágják a sárgarépát az állatkertben!
Az emberi természet már csak olyan, hogy ha tüzet lát, tüstént odarohan: vagy segíteni, vagy gyönyörködni benne.
Az ember értéke abban rejlik, amiben túlnő önmagán, amiben önmagán kívül létezik, abban, ami másokban megmarad belőle, és amit másoknak jelent.
Nem azért szégyenkezünk, mert hibát követtünk el, hanem mert megaláztatásunkat mindenki látja.
Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével.
A stílus mögött egy ember van, az ember mögött egy élet van.
Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek, amelybe tartoznak.
Ha valakivel alapvető dolgokban nem tudsz egyetértésre jutni, ne kovácsolj vele közös terveket.
Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.
A nemes ember mértéktartó beszédében, de kitűnik tetteivel.
Az emberek nem lesznek jobbak, legfeljebb okosabbak. Ha pedig okosabbak, ugyanúgy kihúzkodják a légy szárnyát, csak ravaszabb indokot találnak hozzá.
Attól, akit még nem ismersz, olykor jobbat kapsz, mint attól, akit már igen.
Az emberek néha úgy is tudnak hazudni, hogy csöndben maradnak.
Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb – és másokkal szemben is kíméletesebb – megőrizni a látszatot.
Aki titkot őriz, rendszerint keveset s rosszul alszik.
Az igazán eszelős alakoknak muszáj eltitkolniuk, mennyire be vannak kattanva. Különben nem tudnak életben maradni.
Csomó dolog van, amiről az emberek azt hiszik, nem képesek megtenni, de amikor muszáj, rájönnek, hogy mégis megy nekik.
Aki képes rá, cselekszik, aki nem, az beleköt a cselekvők tetteibe.
Minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral.
Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.
Ember csak az, aki felnőtt korában is gyerek marad!
A karakter olyan szikla, amelyen a zátonyra futott hajók kikötnek és az ostromlók zátonyra futnak.
Folyton azt hiszem, hogy nekem van igazam, és ez másokban rosszul csapódik le. Pedig olykor magam is tévedek.
Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek árnyoldala is van, amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll, hanem valósággal démoni dinamikájú.
A legtöbb ember oly nagyon él, hogy nem is veszi észre.
Aki egyszer „úr”-nak született, annak a szívéből ki van véve az az erő, hogy saját magának „ura” lehessen. Az rabja a hajlamainak, az játéka a pillanatnak.
Mindazt, ami bennünk van, gyerekkorunkban ültették el bennünk.
Talpnyalókat nyeregbe törni unalmas dolog. Egy gondolkodó embert nem könnyű, viszont annál élvezetesebb.
Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
Gondolkodni nehéz, ezért leginkább ítélkezünk.
A titoktartás legjobb módja elhitetni az emberekkel, hogy már tudják a választ.
Az emberek cselekedeteit saját, legbelső indítékuk motiválja.
Mindig óvakodj attól, aki hízeleg nekünk, odadörgölődzik ahhoz a hatalomhoz, mit nekünk tulajdonít.
A szavakra nem szabad odafigyelni. Azt kell nézni, mit csinál a személy. Így lehet megtudni az indítékokat.
Ne kövesd el azt a hibát, hogy mindenkit a saját mértékeddel mérsz.
Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. (…) Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.
Senki sem annyira őrült, hogy ne találna egy még őrültebbet, aki megérti őt.
A derék emberek nagyon szigorúan ítélnek magukról.
Minden értelmes ember önfejűnek tűnik időnként.
Az arcodra nézve vagy a hangod árnyalataira figyelve mások gyakran jobban átlátják, hogy milyen hangulatban vagy, mint te magad.
Minél kevesebbet tudnak az emberről, annál többet gondolnak rá.
Vajon az embernek, ha nem tudja, hogy kicsoda, nem kötelessége önmagát megkeresnie?
Gutát kapok azoktól az emberektől, akik békében élnek önmagukkal. Hogy van pofájuk, miközben én intenzíven szenvedek? Szegény én.
A legtöbb ember azzal tölti az életét, hogy menekül az elől, amitől fél.