A bosszú legtöbbször a bosszúállónak okozza a legnagyobb keserűséget.
Lehetséges, hogy amikor valaki kicsúfolja a másik vágyait, az azért van, mert valahol legbelül ő is arra vágyik?
Az ember néha csak azt látja meg, amit látni akar, nem pedig azt, ami a szeme előtt van. Néha pedig egyáltalán nem lát tisztán.
Attól, akit még nem ismersz, olykor jobbat kapsz, mint attól, akit már igen.
Azt az embert dicsérd, utánozd, akit nem kedvetlenít el, hogy meg fog halni, noha örömöt okoz neki az élet.
Aki gondolatait a valóban létezőkre irányítja, annak nincs ideje arra, hogy állandóan lefelé nézzen az emberek ügyes-bajos dolgaira, s a velük való tülekedésben irigységgel és rosszindulattal teljék el…
A másnaposság nem az italtól van, hanem attól, akivel együtt ivott az ember.
Nem azért szégyenkezünk, mert hibát követtünk el, hanem mert megaláztatásunkat mindenki látja.
Aki a kisebb ígéreteket megszegi, az a nagyobbakat is meg fogja szegni.
Senki sem annyira őrült, hogy ne találna egy még őrültebbet, aki megérti őt.
Amit az ember nem szerez meg, mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét romantikája és hülyesége.
Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában.
A nagyvárosokban tapasztalható általános barátságtalanság arányos az ott összezsúfolt embertömeg mennyiségével.
Amint az erős ember is szereti kifejteni képességeit, és élvezi a testmozgást, amint izmait gyakorolja, úgy lelkesíti az „elemző” lelket a megfejtés lelki feladata.
Az emberek viszonyát nem az szabja meg, hogy mit érnek, hanem hogy mit akarnak egymás életében.
Az emberek nem a sorsuk, hanem csupán a saját elméjük rabjai.
Mert várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.
Kétféle ember létezik: akik folyton keresik életük értelmét, de nem találják, és azok, akik soha nem keresték, mégis megtalálták.
Mindenkiben el van rejtve a jónak egy szikrája. Néha igen hosszú időbe telik, mire előkerül.
A nyájösztön a tehetetlenség menedéke.
Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.
A világ minden nyomorúsága ebben rejlik, hogy sose érezzük azt, amit másnak okozunk.
Több a bolond, mint a bölcs, s még a bölcsben is több a bolondság, mint a bölcsesség.
A problémát mindig a szituációban lévő ember fújja föl, a környezet általában nem úgy reagál, ahogy várja.
Úgy tűnhet, hogy mások állnak boldogságunk útjában. Valójában mi állunk ott, mert mi választjuk meg, hogy hogyan viszonyulunk az emberekhez.
Az ember alkalmazkodik – lényegében mindenhez. Hozzászokik. Nincs jó vagy rossz, állapotok vannak. A hozzáálláson múlik, jónak vagy rossznak ítéled-e a helyzetet.
Ha az ember kiszolgáltatja magát, nem szabad csodálkoznia, ha rálőnek.
Aki beleavatkozik mások személyes történetébe, sosem talál el a sajátjához.
Az igazi róka nem csupán azt a szőlőt nevezi savanyúnak, amelyet képes elérni, hanem a mások elől leszedett szőlőt is.
Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.
Körülbelül három másodpercre van szükség ahhoz, hogy egy idegen valamilyen benyomást tegyen ránk.
Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.
Nem azok az ellenségeink, akik gyűlölnek bennünket, hanem akiket mi gyűlölünk.
Aki a ruha szerint ítél, maga is azáltal ítéltetik meg.
A másoktól irigyelt tulajdonságokat mások is másban keresik.
A hiúságnak nincsenek fokozatai, legföljebb az ügyességnek, amellyel eltitkoljuk.
Sajnálom! Én nem önnel foglalkozom, hanem az önről kialakított elképzelésemmel.
Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.
Az egyetlen különbség köztem és a többiek között az, hogy én ki is mondom, amit ők csak gondolni mernek.
Az ember igazán nem tudja, hogy a mások emlékezetében hol marad egy ragyogó folt utána.
Rosszat gondolnak rólad némelyek? – de csak a rosszak, kiket a gonoszság megérintett. Egyesek gondolata még nem a világ! Te csak hidd, és tudd: a jók többen vannak.
Gutát kapok azoktól az emberektől, akik békében élnek önmagukkal. Hogy van pofájuk, miközben én intenzíven szenvedek? Szegény én.
Nem alszik mindenki, akinek csukva van a szeme. És nem lát minden nyitott szemű ember.
Mindegy, milyen okos valaki, az emberek úgyis azt látják, amit látni akarnak. Ennyi.
Minél primitívebb az ember, annál jobbnak tartja magát.
Az ember soha ne adjon másoknak olyan problémához tanácsot, amelyet önmaga sem tud megoldani.
Aki kiválik, azt meggyűlölik.
Az emberek hajlamosak arra áhítozni, ami a legrosszabb nekik.
Az intelligens ember majdnem mindent nevetségesnek talál, az érzékeny ember szinte semmit.
Ha valaki azt mondja, hogy nem akar valamiről beszélni, akkor ezt rendszerint úgy kell érteni, hogy nem is tud egyébre gondolni.