A nő attól lesz nő, ha az élete különböző területeit illetően büszke magára, mert mindent megtett, amit tudott és érzett.
A nő addig szép, amíg szeretik.
Egy asszony képes egyetlen mosollyal elfátyolozni az arcát.
Azt akarom, hogy nézz, de azt is akarom, hogy erről ne tudjak.
A nőnek mélyen ismernie kell azt a férfit, akit párjául választott, és ennek alapján kell bánnia azzal az érzékeny férfilelkével, mert mindig a nőtől függ a kapcsolat jövője.
Egy nő nem minden férfi mellett ugyanaz a nő.
Reszkessen minden férfi, aki egy asszony kezét elnyeri, és nem tudja fölkelteni annak szívében a legforróbb szenvedélyt!
Egy jelentéktelen nő, amikor szerelmes: életében először meglátja önmagában a szépség lehetőségét.
A nő közönséges teremtmény, akit képzeletben fölmagasztosítottál.
Titokzatos teremtmények a nők. Ha meg tudnák tanulni, hogy pontosan azt mondják, amit gondolnak, a világ sokkal egyszerűbb lenne.
Rideg a ház, még ha kastély is, asszonyi mosoly nélkül.
A nők haragja tovább tart a bánatuknál.
Olyan asszonynak látszott, aki körül viharok dúlhatnak, de a lelkét meg sem érintheti semmi.
Az előbb még szidta, mint a bokrot, most meg tessék, úgy siratja, hogy a szíve szakad bele… Istenem, de buták is vagyunk, mi nők!
Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.
Nem bánom, hogy a férfiak világában kell élnem, addig, amíg nő lehetek benne.
Az ellen a felhalmozott ecetmennyiség ellen, amely egy féltékeny asszony testében halmozódott fel, a világnak semmiféle édessége nem lehet elég hatásos.
A nők tévedései csaknem mindig a jóságba vetett hitből vagy az igazságnak kölcsönzött bizalomból erednek.
Csakis az érett lelkű nők képesek túllépni női szerepeiken s fölismerni, hogy önálló és szabad lények, akiknek sorsa – bár velük összefügg, de – nem csupán a Férfi.
Az a nő, aki habozik, hogy meghozzon-e valami áldozatot azért, akit szeret, ne hozza azt meg.
Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.
Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit.
A nők mindig állhatatosabbak, még akkor is, ha az nyilvánvalóan szükségtelen.
A nők természetükből adódóan titkolózóak, és jobb szeretik maguk őrizni a titkaikat.
A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének.
A kislányok nem olyanok, mint a plüssök, rajtuk nem lehet befoltozni a szakadásokat, amiket okozunk nekik.
Nem tudom, ki találta fel a magassarkút, de minden nő sokkal tartozik neki.
Ha egy nő beszél hozzád, azt figyeld, mit mond a szeme.
A nőnek, aki nem használ parfümöt, nincs jövője.
És akarta, hogy ő szeresse. A szívét akarta. Akarta ezt a férfit, aki ismerte a szerelmet, aki tudta, mi az odaadás és a kötődés.
Egy hölgy páncélja az udvariasság.
Mindenki azt hiszi, hogy nőnek könnyebb túljárni az eszén.
A nőknek nem magyarázni kell; foglalkozni kell velük.
Fura, hogy milyen ritkán gondol az ember azokra a nőkre, akik megvoltak. Mindig azokra emlékszik, akikkel nem jött össze.
A nők igen bonyolultak, még egy pszichiáternek is.
Az erőt a nőktől várjuk. Lehetőleg úgy, hogy észre se vegyük. Finoman, okosan, ravaszul, tapintatosan adjatok erőt nekünk – ne sérüljön a gőgünk és a felsőbbrendűség-tudatunk. Így élünk, sajnos.
A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén.
A nő boldog s mindent elér, amit csak kívánhat, ha a férfit elbűvöli.
Ha meg tudsz nevettetni egy lányt, bármit megtehetsz vele.
A nők már akkor is féltékenyek a férfira, amikor még nem is szerelmesek belé.
A nők először ellenállnak a férfi előrenyomulásának, azután pedig megakadályozzák a visszavonulásban.
Egy nőt imádni kell vagy elhagyni. Középút nincs.
Egy nő, aki mindent tud a férfiakról, rendszerint csak az egyik oldalukat ismeri jól, míg a többiről fogalma sincs. De ez nem jelenti, hogy nincs más oldaluk is.
Nagymamakorára lesz az ember igazán jó anya, előtte túlságosan el van foglalva azzal, hogy nőnek is kell lennie.
A férfi boldogsága: „Én akarok!”, a nő boldogsága: „Ő akar.”
Egy nő megérzései többet érhetnek, mint egy analitikus gondolkodó következtetései.
A nőknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy vészhelyzetekben a legbátrabbak, amikor minden okuk és lehetőségük meglenne rá, hogy összeomoljanak. Ez is része a kiszámíthatatlanságuknak.
A nők viselhetnek mindenféle szép, színes ruhákat, de a kényelmes cipő a férfiak kiváltsága.
Mi lenne a férfiakból, ha az asszony meg nem könyörülne rajtuk egy-egy hazugsággal.
Az okos nő nem vár a csodára, hanem megteremti azt.