Fiam, nappal láss vígan üzleteid után, de csak olyanokat köss, hogy éjszaka nyugodtan alhassunk.
Ha az ember idegenek közt van, akkor igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni, meggondolja, mit mond, és tetszeni akar.
Tisztes munka elnyeri illő jutalmát.
Jobb holnap, mint később.
A gazdagság egyedül nem boldogít.
Akit nem a szenvedés nevelt, örökké gyermek marad.
Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla.
Minden csak viszonylagosság a földön.
Az ember nem folytat olyan életet, amelyet még maga előtt sem mer védelmezni!
Az életben nem azon fordul meg valami, hogyan mondjuk el és fejezzük ki, hanem azon, hogy miképpen gondoljuk és érezzük.
A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában.
Az élet kemény és az üzleti élet könyörtelen és józan áradata tükörképe a teljes, nagy Életnek.
Még a szánakozást is lehetetlenné teszi az aljasság ezen a világon.
Az ember gyorsan beletanul abba, aminek belsőleg szükségét érzi.
Az ijedelem a bátorság előfeltétele.
Ami ízetlen, az nem szükségszerűen ártalmatlan. A korlátoltság nem veszélytelen.
A nevetés a lélek csillanása.
Veszedelmes lelkiismeretlenség: az időt nem becsülni.
Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye, s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.
Ami érdekes, az mindig egy kicsit hátborzongató.
Boldogság az, ha az ember szeret és holmi apró, fortélyos közeledésekkel lopja meg szerelme tárgyát.
Vannak titkok a látszólag oly nyilvánvaló világon, és különös elhallgatások rejtőznek a kimondott szavak mögött.
Egy szakasz, hosszú szakasz az elválás. A viszontlátás: rövid fejezet, töredék csupán.
Vannak emberek, akikkel élni nem könnyű, de akikről lemondani lehetetlenség.
Nincs annál megdöbbentőbb élmény, mikor valaki olyan helyre tér vissza, amit valaha nagyon jól ismert, és rájön, hogy a hely semmit, ő maga viszont rengeteget változott.
A szabadságharcos előbb-utóbb megtanulja, hogy a harc szabályait nem ő, hanem az elnyomó hatalom diktálja.
A tűz ellen csakis tűzzel lehet felvenni a harcot.
Semmilyen áldozat nem elég nagy a szabadságért vívott harc során.
Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette.
Emberi szem nem láthat annál nagyszerűbb alkotást, mint a demokrácia. Engedjük uralkodni a szabadságot!
A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.
Mindig lehetetlennek tűnik, mielőtt megcsinálod.
A népnek foglalatosságot adunk; azon nép, amelynek magával dolga van, nem gondol arra, hogy szabad lehet.
Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál.
A tett halála az okoskodás.
Ebben a korban már gyorsan meg kell gyónnom a bűneimet, mielőtt elfelejtem őket.
Nagyot változott a világ: régen a lányok úgy főztek, mint az anyjuk, ma meg úgy isznak, mint az apjuk.
Ha azt akarod, hogy a férjed megcsináljon valamit, közöld vele, hogy már túl öreg hozzá.
Aki önmagán mulatni tud, soha nem unatkozik.
Ha elfelejtünk álmodni, azt is elfelejtjük, milyen az élet.
Tőlem függ, hogy a világot derűsen, kedvezőbb fényben látom-e, s önmagamat sikerül-e hasonlóképpen szemlélnem.
Ha azon kesergek, amit korábban tettem, vagy attól félek, ami a jövőben történhet majd, mindegyik a jelenben okoz szenvedést.
Ha valaki megérti, hogy mi az oka haragjának, gyűlöletének, képessé válik arra, hogy megváltoztassa, vagy ha kell, szabadjára engedje ezeket az érzéseit.
Minél jobban megismerjük saját felsőbb képességeinket, annál jobban szolgálják mindennapi életünket, életünk jelentősebb célját.
Cselekedeteinket mindig meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat a világban.
A boldogtalanság rossz dolgokat szül.
Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.
Aki húszévesen nem szép, harmincadik évében nem erős, negyvenévesen nem okos, ötvenévesen nem gazdag, annak már nincs reménye.
Az orvosság beteggé, a matematika szomorúvá, a teológia bűnössé teszi az embert.
Egy földi királyság sem létezhet az emberek egyenlőtlensége nélkül. Vannak szabadok, vannak jobbágyok, uralkodók és alattvalók.