Adj egy esélyt a békének.
Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.
Ha több ötletem már nincs, hát meghalok.
Nincs szükséged kardra, hogy a virágokon átvágd magad.
Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.
Minden idióta háta mögött egy fantasztikus asszony áll.
A logika törvényei az objektívnak a tükröződései az ember szubjektív tudatában.
A süketnél is rosszabb az, aki nem akar hallani.
A kis tévedés mindig szörnyű nagy tévedéssé válhat, ha az ember ragaszkodik hozzá, ha elmélyíti azzal, hogy nagy feneket kerít neki, ha „végigviszi”.
Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.
A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.
Ott tévedünk, ha azt hisszük, a boldogság a cél.
Egy dolog, ha valakinek kevés van, de ha kevesebb van, mint másoknak, az egy kicsit olyan, mint utolsónak lenni az osztályban.
A boldogság egy látásmód.
Amíg fiatalok vagyunk, sokáig azt mondogatjuk magunkban, az élet igazából majd csak később kezdődik. Egy nap aztán azon vesszük észre magunkat, hogy az a „később” már el is múlt.
Ha az ember szomorkodik, az azt jelenti, hogy nem igazán sikerült megértenie az életet.
Ha az élménygazdag élet a jelenben rövidnek, visszatekintve hosszúnak tűnik, a munkában épp ellenkező a helyzet: minél egyhangúbb, annál gyorsabban elszaladnak az évek.
Ha valaki mindenáron el akarja érni az anyagi világtól való szabadságot, ennek az akarásnak is a rabjává válhat.
A szerelem a szenvedések kimeríthetetlen forrása.
A nők igen bonyolultak, még egy pszichiáternek is.
A szerelem az, ha elmosolyodunk, mikor meglátjuk a másikat.
A szerelem az, ha mindig látjuk a másik szépségét, akkor is, ha mások már nem.
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
A szerelem az, ha rögtön megérezzük, mikor a másik boldogtalan.
Ha az ember gyakran gondol valamire, attól egyre kevésbé fél.
Az érzések… olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni.
Néha azzal veszekszünk a legtöbbet, akit a legjobban szeretünk.
A nők még akkor is szeretnek álmodozni a szerelmes érzésekről, mikor éppen szerelmesek.
Csodálatos, ha a másik magától ért minket, de tudni kell segíteni is azzal, hogy kifejezésre juttatjuk az igényeinket.
Az igazi szerelem az, ha az ember nem érez kísértést a hűtlenségre.
Igaz, hogy a szerelem bonyolult, nehéz és néha gyötrelmes is, de az egyetlen szféra, ahol az álmok valósággá válnak.
Gondoljon mindazokra, akikre nem fordít elég figyelmet, mert egy napon, mikor eltűnnek az életéből, túl késő lesz!
Néha úgy érzem, az élet egy átverés.
A diákok a felét hallják meg annak, amit a tanár mond, a felét értik meg annak, amit meghallottak, a felét jegyzik meg annak, amit megértettek… vagyis összességében nem sokat.
Szeretném, ha lelassulna az idő… szeretném, ha lenne időm élvezni az életet.
A jelen egyszerre az örökkévalóság és a semmi, hiszen létrejötte pillanatában máris nem létezik.
Az időérzékelés nagyban függ attól, az ember éppen mit csinál, mit érez.
A boldogság egy jó kirándulás gyönyörű, ismeretlen hegyek között.
A boldogság gyakran meglepetésként éri az embert.
Az igazságot a sablonokon túl leled meg.
A konfliktusok megoldásának módszere nem a frontális ütközés, hanem haladás a konfliktusok mellett, miközben megtanuljuk azt kezelni, s lassan magunk mögött hagyni.
Légy olyan, mint a víz: kemény és lágy, de tudni kell, mikor kemény és mikor lágy.
Ha biciklivel indulsz valahová, nem nyomhatod le mindkét pedált egyszerre, mert felborulsz. Haladni csak úgy lehet, ha az egyik pedált nyomod, a másikat elengeded. Nyomás és elengedés együtt: ez a haladás titka.
Ha bírálnak téged, akkor valamit jól csinálsz. Hiszen csak azt támadják, akinél a labda van.
A hibák mindig megbocsáthatók, ha van elég bátorságod, hogy beismerd őket.
Ne azt kívánd, hogy minden könnyen menjen. Kívánd azt, hogy legyen erőd legyőzni a nehézségeket.
A kommunikáció a legnagyszerűbb eszköz és fegyver ezen a világon.
Olyan nem létezik, hogy az ember egy bizonyos sors csapdájába kényszerül. Senkit sem ítélnek arra, hogy középszerűen és reményvesztetten élje az életét. Az élet nem így működik.
Én irányítom a saját érzéseimet, kézben kell tartanom, amit érzek, és felelősséget kell vállalnom azért is, hogy mit engedek be az életembe.