Szerző: Erich Maria Remarque
Bejelentkezés szükséges.
-
Amit az ember nem szerez meg, mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét romantikája és hülyesége.
-
A legrégibb emberi kérdés: a miért. Ezen a kérdésen még eddig mindenfajta logika, minden filozófia és tudomány hajótörést szenvedett.
-
Vigasztaló semmiségek. A víz, a lélegzés, az esti esők. Őket is csak az ismeri, aki magányos.
-
Jó, hogy vannak álmaink, mert nélkülük elviselhetetlen volna a valóság. Csalhatjuk magunkat a valósággal is. Az még sokkal veszedelmesebb álom.
-
Éjszaka megszínesedik minden. Semmi sem nehéz, azt hisszük, mindent legyőzhetünk, és az elérhetetlent pótolják az álmok.
-
A megbánás a leghaszontalanabb dolog ezen a világon. Visszahozni nem lehet semmit. Ha lehetne, szentek lennénk valamennyien. Az életnek nem állt szándékában, hogy tökéletesre formáljon bennünket.
-
Bolond ez a világ: arkangyallá változhatsz, megőrülhetsz vagy akármekkora gazember lehet belőled, senki sem látja. De hiányozzék csak egyetlen gombod… mindjárt észreveszi mindenki.
-
Nem figyelt, és máris belebonyolódott a megszokás hálójába. A megszokásnak sokféle neve van – a szerelem csak egy a sok közül.
-
Ha valamit akarsz, sose kérdezd, mi lesz a következménye. Vagy ne tedd meg.
-
A világ minden nyomorúsága ebben rejlik, hogy sose érezzük azt, amit másnak okozunk.
-
A boldogság a lábunk előtt hever. Csak le kell hajolni érte.
-
Te sosem fogsz megöregedni. Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit.
-
Aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek, vagy a mélységbe zuhan.
-
Nem hinnéd, hogy mi mindent el lehet felejteni. Nagy áldás ez, és pokoli nyomorúság.
-
A szokásos frázisok a barátságról. Kis veteményeskert a kihűlt érzések lávatalaján. (…) A szerelmet nem szabad barátsággal bemocskolni. Ha vége, hát legyen vége.
-
A gyűlölet sav, amely felemészti a lelket, teljesen mindegy, hogy az ember maga gyűlöl, vagy őt gyűlölik.
-
Jó vége csak annak lehet, ami azelőtt egyfolytában rossz volt. Akkor mégis jobb, ha valaminek csak a vége rossz.
-
Soha semmi sem maradandó, sem az én, sem a te, és legfőképpen a mi.
-
Ha nem kívánunk nagyon sokat: minden ajándék.
-
Aki semmit sem vár, nem csalódhat.
-
Ha már nem tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.
-
A legjobb jellemek a cinikusak, a legkevésbé elviselhetők az idealisták. A jámbor emberek oly ritkán képesek megértésre.
-
Sértés ellen van védekezés; a részvét ellen nincs.
-
Szikrák vagyunk, és nem tudjuk, hogy merre fúj minket a szél.
-
A bizonyosság sohasem fáj. Csak az, ami előtte meg utána van.
-
Az üldözött egy idő múlva többnyire okosabb lesz a üldözőknél.
-
Minél primitívebb az ember, annál jobbnak tartja magát.
-
A vándornak legyenek kalandjai, de nem olyasmi, ami megsebzi a szívét, ha tovább kell állnia.
-
Ha egyszer a szoknya beleszól a dologba, elvitte az ördög az igazi bajtársiasságot.
-
Butának születni nem szégyen. Csak bután meghalni.
-
Egy centiméter üzlet többet ér, mint egy kilométer műveltség.
-
Egy társ az éjszakában – akármilyen idegen is – az öngyilkosságtól mentheti meg az embert.
-
A világ sohasem tűnik szebbnek, mint abban a pillanatban, amikor éppen bezárják az embert.
-
Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?
-
Egymástól távol tízszer hosszabb, mint együtt.
-
A nőknek nem magyarázni kell; foglalkozni kell velük.
-
Ha az ember kiszolgáltatja magát, nem szabad csodálkoznia, ha rálőnek.
-
A szerelemben az ember mindig túl sokat kérdez, és ha elkezdi valóban tudni akarni a feleleteket, a szerelem hamarosan elmúlik.
-
Az élet elviselhetetlen lenne, ha örökké tartana.
-
Az életben több a boldogtalanság, mint a boldogság. És ezért könyörületes, hogy az élet nem tart örökké.
-
Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá.
-
A magány társakat keres, és nem kérdezi, ki a társ. Aki ezt nem tudja, az soha nem volt magányos, csak egyedülálló.
-
Csak amikor az unokáim viselkedését látom, akkor tudom pontosan, jól neveltem-e a gyermekeimet.
-
Akinek pechje van, az orrpiszkálás közben is kitöri az ujját.
-
Segíts, ha tudsz; tégy meg mindent, amíg lehet – de ha nem tehetsz többé semmit, felejts!
-
Csak az látszik olcsó, silány holminak, amit nem viselnek önérzetesen.
-
Egy nőt imádni kell vagy elhagyni. Középút nincs.
-
Sose akarj többet tudni a kelleténél! (…) Minél kevesebbet tud az ember, annál gondtalanabbul él. A tudás szabaddá tesz – de boldogtalanná is.
-
Ami jó, azt sosem kell visszautasítani. Még akkor sem, ha az ember nem tudja, miért kapja.
-
Az ember gonosz, és csak akkor híve a jótetteknek, ha mások művelik.
