Ez az ember őrült! Mindig azért nyomorog, hogy ne nyomorogjon.
Amikor a világ szörnyetegnek fest le valakit, az vagy valóságos szent, vagy elhallgatják a mese másik felét.
Sajnálom! Én nem önnel foglalkozom, hanem az önről kialakított elképzelésemmel.
Nem az a baj, hogy túlságosan sok a bolond, hanem az, hogy a villámcsapás nem oda sújt, ahova kéne.
Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy valamit csak azért csinálunk, mert mások is csinálják, vagy valóban a saját céljainkat szolgálja?
Kétféle ember létezik: akik folyton keresik életük értelmét, de nem találják, és azok, akik soha nem keresték, mégis megtalálták.
Az ember a legkegyetlenebb állat.
Csak másokat utánozva tehetünk szert saját személyiségre.
Néha az ember szándékosan ostoba, hogy megtehessen valamit, amit az okossága tilt.
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.
Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.
Nem kétséges, hogy az emberek képtelenek úrrá lenni a találmányaikon; a legtöbb, ami telik tőlük, az, hogy kifejlesztik alkalmazkodókészségüket azokhoz az új viszonyokhoz, amelyeket ők maguk teremtenek.
Úgy tűnhet, hogy mások állnak boldogságunk útjában. Valójában mi állunk ott, mert mi választjuk meg, hogy hogyan viszonyulunk az emberekhez.
A zárkózottak nem beszélnek… inkább cipelik.
Mindegy, akármilyen erősnek látszunk is, mindig van valamilyen rejtett gyengeségünk, és lehet, hogy végül ez lesz a vesztünk. Minden erővel együtt jár egy gyengeség, és fordítva.
Az okos ember alkalmazkodik a világhoz, a buta makacsul a világot próbálja magához hajlítani. Ennélfogva a haladás a butáktól függ.
Az ember gonosz, és csak akkor híve a jótetteknek, ha mások művelik.
Ha egy ember dramatizál, dramatizálása mögött rendszerint feldolgozatlan, traumatikus események állnak, amelyek régebbről erednek, mint a tulajdonképpeni indíték.
Aki gondolatait a valóban létezőkre irányítja, annak nincs ideje arra, hogy állandóan lefelé nézzen az emberek ügyes-bajos dolgaira, s a velük való tülekedésben irigységgel és rosszindulattal teljék el…
Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük, aki maga nem tud jó dolgokat alkotni, a másét sem használhatja fel jól.
A zseni és az őrült rokon.
Az emberekkel való közlekedés elrontja a jellemet, különösen, ha valakinek nincs.
Mindenki tévedhet, de csak a balga ragaszkodik tévedéséhez.
Az ember sok mindent hajlandó csinálni, hogy szeressék, de mindent hajlandó megtenni, hogy irigyeljék.
Sok embert vitt már messzebbre a nyelve, mint ahová menni akart.
Jó, ha az ember kellő humorral viseltet saját fontosságát avagy jelentéktelenségét illetően.
Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál.
Aki mást megaláz, (…) az maga is alávaló.
Talán nem is attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy mit teszünk nap mint nap; ennél sokkal többet számít, hogy mire vagyunk képesek akkor, amikor senki sem számít rá.
Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.
Nem mások elvárásainak kell megfelelned. A tökéletességet a magad módján is meghatározhatod.
Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.
Azt hiszem, az ember rossz szokásai közt a legszívósabb az, hogy szeret tanácsot adni.
Azt az embert dicsérd, utánozd, akit nem kedvetlenít el, hogy meg fog halni, noha örömöt okoz neki az élet.
Aki ötvenévesen is ugyanolyannak látja a világot, mint húszévesen, az harminc évet elpazarolt az életéből.
Néha olyan jól esik sajnálni magunkat.
Mindenkiben benne lakozik valami vad és törvényszegő fajtája a vágynak, még bennünk is, akik látszatra nagyon is mértékletesek vagyunk: álmainkban mutatkozik ez meg világosan.
Ha rangsorolnom kellene az emberi nyomorúságokat, ez lenne a sorrend: betegség, halál, kétely.
A görcsös kapaszkodás nem a szoros érzelmi kapcsolódás, hanem a bizalmatlanság jele.
Az életben nem lehetünk meg kompromisszumok nélkül. Alkalmazkodnunk kell másokhoz is. De nem szabad olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket nem tudunk elviselni.
Az volna a legnagyobb üzlet, ha embereket vásárolnék annyiért, amennyit érnek, és eladhatnám őket annyiért, amennyire tartják magukat.
Az emberben csak alszik a nagy tulajdonság. Veszély meg szeretet váltják ki belőle.
Mindazt, ami bennünk van, gyerekkorunkban ültették el bennünk.
Örök gyermekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk.
A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.
Az emberek tudatlannak születnek, nem ostobának; ostobává az oktatás teszi őket.
Ha az ember nem futamodik meg a helyzet elől, hanem nekimegy elszántan, mint a faltörő kos, akkor a helyzet futamodik meg az ember elől.
Igazán hűségesnek lenni azt jelenti, hogy hű vagy önmagadhoz.
Akit semmivel sem vádol a lelke, neveti a pletykákat.
Ha megbecsülöd azt, aki vagy, észreveszed, hogy a többiek is úgy értékesek, ahogy vannak.