Én láttam, mert én mindent látok. Könnyű figyelni, ha soha senki nem veszi észre az embert.
A féltékenységtől ostobaságokat gondolnak és csinálnak az emberek.
Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál.
Néha nehéz megállapítani a különbséget a valódi érzelmek és aközött, ha valaki csak ki akar használni. De amikor valami igazi… nos, azt tudni fogod.
Elveszíteni valakit, akit szeret az ember, soha nem könnyű.
Tovább akartam menni, de volt a pasiban valami hátborzongatóan ellenállhatatlan. Mint egy vonatszerencsétlenségben.
Eddig azt hittem, eredendően antiszociális, amolyan magányos farkas típus, de talán azért zárkózott el az emberek elől, hogy ne fájjon neki az elvesztésük.
Elképesztett, hogy valaki, aki ennyire veszélyes, ilyen gyönyörű tud lenni.
Az őrültek nagyon ritkán kérdezik meg maguktól, hogy megőrültek-e.
A környezet folyton változik. Nem vetted még észre?
Nehéz morcosnak maradni olyasvalakivel, aki ennyire kedves.
Mi azt próbáljuk tenni, ami helyes, vagy inkább, amire mások azt mondják, hogy helyes. De néha, amikor ez ellentmondásba kerül azzal, amilyenek vagyunk… akkor választani kell.
Az életemben mindig is voltak jó emberek… és olyanok, akik szeretnek. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy megbízhatok bennük, vagy hogy mindent elmondhatok nekik.
Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.
Rengeteg bocsánatkérés elhangzott, de mint rájöttem, ez így szokott lenni, ha szeretik az embert. Akkor megbocsátunk és továbblépünk.
A hosszú élet titka, hogy az ember nem rohan a dolgok elébe, és mindent alaposan kiélvez.
Álmok, álmok. Bennük járok; bennük élek. Velük csapom be magam. Csoda, hogy egyáltalán képes vagyok még érzékelni a valóságot.
A remény azt jelenti, hogy az ember úgy érzi, van esélye valamire.
Tanácsokat adni sokkal könnyebb, mint elfogadni őket.
A hiánytól a szív csak még jobban reménykedik.
Nem lehetsz sikeres az életben, ha nem dolgozol meg érte.
A szerelem nem egy kis etyepetye egy kieső szobában. Hanem olyasmi, amiért az ember él és meghal.
Emlékezz, hogy a dolgok, amiket megjegyzel, örökre a fejedben maradnak.
Minden szakadékot lejtő előz meg.
Valósággá válik, amit az emlékezetünkben megváltoztatunk, akár ismerjük ezt a valóságot, akár nem.
Aki a kisebb ígéreteket megszegi, az a nagyobbakat is meg fogja szegni.
Minden olyan szépség, amit a szívünkbe akarunk zárni, a fájdalomból sarjad. Szomorúságból és hamuból születik.
Az emberek örökké a holnapra készülődtek. Én nem hittem ebben. A holnap nem készülődött az emberekre. A holnapnak fogalma sem volt arról, hogy az emberek egyáltalán léteznek.
Úgy gondolom, hogy minden ember több annál, amit feltételez magáról.
Az emberek azt hiszik magukról, hogy tudják, mit akarnak, pedig ez általában nincs így. Azért néha szerencsés esetben mégis beteljesül, amit akarnak.
Ha az ember ingoványos talajra téved és nem áll elég biztosan a lábán, azzal mindig felhívja magára az ellenségei figyelmét.
Bizonyos életkor után az ember már semmilyen változásnak se örül.
Sose utasíts vissza semmit, ami jót ígér… persze ameddig másoknak nem ártasz vele.
A depressziósok csak magukkal törődnek, és megnyomorítják a környezetüket.
A nevetés tisztít és gyógyít. Nem tudom, hogyan működik, de (…) rendszeres adagokban írnám fel receptre mindenkinek.
Hosszú szárú rózsát bárki küldhet a szerelmének, forró szavakat is sugdoshat a fülébe, de ki az, aki hajlandó a hányást felmosni a szerelme után?
A boldogtalanok rossz szokása, hogy igényt tartanak a környezetük sajnálatára, abban a szent meggyőződésben, hogy jogosultak rá.
Különös, milyen csönd tud lenni egy házban, amelyet otthagyott a család.
Hasznos lehet számunkra, ha belátjuk, hogy korántsem vagyunk olyan rendkívüliek, mint ahogy képzeljük, mert akkor mindjárt reálisabban tudjuk szemlélni önmagunkat.
Miközben párhuzamosan éljük életünket, embertársaink világába csak gyér betekintést nyerhetünk.
Nekem is lenne okom keseregni, de valahogy nem vagyok rá alkalmas. Én boldogságra születtem.
Ha sajnálnak bennünket, előbb-utóbb mi is sajnálni fogjuk magunkat.
Kevés dolog van, ami úgy megviseli a pszichét és a testet, mint a haláleset és a válás. De sajnos nem lehet betiltani egyiket sem.
Ott a legmélyebb a csönd, ahol azelőtt rendszeresen csörgött a telefon.
A férfiak úgy tekintenek a nő idejére, mint szabad prédára.
A gyerekekkel töltött idő nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés.
Az a rohadt meló, majd minden időt elvesz az ember felnőtt életéből.
Valakit szeretni azt jelenti: egy mások számára láthatatlan csodát látni.
Ami az övé volt, nem számít; csak annak van értéke, ami sose lesz az övé.