Akinek pénz van a keze ügyében, annak lopnia kell.
A ti országotok (…) arany ország, csak ti vagytok szegény emberek.
Úgy látszik, ha az embernek mindene megvan, csak akkor boldogtalan úgy istenigazában.
A sokat szenvedő embernek vigasztalásul szolgál, ha tudja, hogy szenvedésének van értelme és célja.
Aki nem szereti saját magát, mást sem tud szeretni, s akkor mire jó az egész ember?
Körülöttetek pedig ott a nagyvilág; bezárkózni, azt lehet, de a világot örökre kizárni – azt már nem.
A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.
Nem minden vándorút céltalan.
De akkor se adjatok fel minden reményt, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Olykor épp a felkelő nap hozza a tanácsot.
Ahol élet van, ott remény is van.
Azt a legnehezebb befejezni, amit el sem kezdesz.
Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.
Van, amibe jobb belevágni, mint visszautasítani, még ha rossz véget ér is.
A gyűlölet néha önmagában tesz kárt.
Én nem állok senki oldalán, mert az én oldalamon sem áll senki.
Nem mondom, hogy ne sírjatok, mert nem minden könny keserű.
A hajnal mégis az emberek örök reménye.
Ahol csődöt mond az akarat, ott magától nyílik meg az út.
Nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.
A bátorságot a legváratlanabb helyeken szokta megtalálni az ember. (…) Ne hagyj fel a reménnyel!
Nemegyszer, ha érték forog veszélyben, van, akinek le kell mondania róla, el kell veszítenie, hogy mások megtarthassák.
Ha többen volnánk, akik aranykincsnél jobban becsülik az ételt, a vidámságot és a dalt, vígabb hely lenne a világ.
Aki menekül a félelme elől, arra ébredhet, hogy csupán a rövidebb utat választotta félelme beteljesedéséhez.
Nincs öregebb annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja.
Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt élet, hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.
Az ember annál gazdagabb, minél többről tud lemondani.
Két ember kell az igazság kimondásához: egy, aki mondja, és a másik, aki meghallgatja.
Azt mondd, amit mondanod kell, ne azt, amit mások szeretnének hallani!
Élj meg minden évszakot, amint elmúlik körülötted, lélegezd be a levegőt, idd ki italodat, ízleld a gyümölcsöt és add át magad mindezek élvezetének.
Minden nemzedék kineveti a régi divatot, de vallásos áhítattal követi az újat.
Úgy tetszik, mintha legfőbb célunk az volna, hogy minél gyorsabban beszéljünk, s nem az, hogy minél értelmesebben.
A rossz, mit ember tesz, túléli őt.
Ne aggódj, ha fellegvárakat építettél. Ott vannak a helyükön. Most rakd alájuk az alapjukat.
A jóság az egyetlen befektetés, amely mindig kifizetődik.
Az ember sorsát az pecsételi meg, vagy inkább az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról.
Az emberi érintkezésben a tragédia nem akkor kezdődik, amikor a szavakat félreértik, hanem amikor a csöndet nem értik meg.
A siker rendszerint azoknak az ajtaján kopogtat, akik túl elfoglaltak ahhoz, hogy keressék azt.
Tarts ki szilárdan utadon, még ha a világ rossznak bélyegzi is, ami több mint valószínű.
Sohasem találtam olyan társat, aki jobb társaság lett volna, mint a magány.
Aki hibát akar találni, az az Édenben is talál.
Az az életforma, amelyet az emberek dicsérnek, és sikeresnek tekintenek, csupán egyike az elképzelhető életformáknak. Miért túlozzuk el egyiknek a jelentőségét a többi rovására?
A mennyországot ne csak a magasban kutasd; lehet, hogy a lábad előtt hever.
A szerencse az, amikor az előkészület és az alkalom találkozik egymással.
A remény szívós valami. Levágod és újranő. Valami elvétetett, lezárult, megsemmisült, de a helyén újra kihajt a remény.
Hogy igazából élhess, félned kell a haláltól, kell hogy legyen veszítenivalód.