Az életben néha előfordul, hogy beleesünk egy-egy gödörbe, amiből nem tudunk egyedül kimászni. Erre vannak a barátok meg a család. Hogy segítsenek. De csak akkor tudnak segíteni, ha szólsz nekik, hogy ott ülsz a gödör alján.
Ha nem tudsz vidám lenni, csak oly vidám légy, amennyire kitelik tőled.
Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk.
A szabadságot nem lehet ugyanott megélni, ahol a rabságunkat éltük.
A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom.
A fiatalok már csak ilyenek. Maguk szabják a határokat, és meg sem kérdezik, hogy a testük bírja-e. De a testük mindig bírja.
Sok sebet hordozok, de hordozok magamban olyan pillanatokat is, melyek soha nem történtek volna meg, ha nem merészkedek túl a határokon.
Kell valaki, aki vigyáz rád. Aki gondoskodik rólad, hogy minden rendben legyen. És az a valaki én akarok lenni.
A szeretet egymagában mit sem használ, ha nem párosul értelemmel.
Tudásban gyarapodtunk, de nem bölcsességben.
Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.
Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.
A félelem a józan ész jele. Csak a kötözni való bolond nem fél semmitől.
Egy mosoly, amit kéretlenül, önzetlenül adnak, megváltoztathatja a napodat. Akár az egész életedet is.
Mi a különbség a szeretet és a szerelem között? Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül. Ez csak a szerelemben van.
A szegények azt gondolják, boldogok lesznek, ha meggazdagodnak. A gazdagok azt gondolják, hogy boldogok lesznek, ha megszabadulnak a gyomorfekélyüktől.
Amit nem ismerünk, attól jobban félünk.
Mindig van valaki, aki pontosan arra vágyik, mint te.
A trónon ülni ezerszer nehezebb, mint megszerezni azt.
Mások rosszindulatú beszéde rólunk gyakran tulajdonkép nem is nekünk szól, hanem olyan bosszúság nyilvánulása, amelynek egész más okai vannak.
A bátorság nem azt jelenti, hogy nincs bennünk félelem – hanem azt, hogy nem hagyjuk, hogy megbénítson bennünket.
A hallgatásnál nincs nagyobb kínszenvedés a világon. A hallgatás fájdalmas, akár a nyílt seb, és gyászfekete, mint a halál.
Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.
Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is.
Nem azok az ellenségeink, akik gyűlölnek bennünket, hanem akiket mi gyűlölünk.
A becsülettől soha el ne térj.
Aki az álmait követi, az nem tétlenkedhet.
A lepke a hernyó jövője.
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.
A kiabálásnál a mosolygós irónia sokkal kegyetlenebb fegyver.
Minél többet tanulmányozom a férfiakat, annál jobban megszilárdul az a meggyőződésem, hogy mindegyikben egy kölyök lakik, csak olyan nagyra nőtt, hogy már nem lehet elfenekelni.
Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.
Egy szülőnek… nem szabad elhagynia a gyerekét, csak – csak ha kényszerítik rá.
Nem szeretem elkötelezni magam a mennyországnak vagy a pokolnak. Láthatod, mindkét helyen vannak barátaim.
A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt.
Akinek adóssága van, annak már van valamije.
A szerelem abban áll, hogy ötvözni kell egy vámpír temperamentumát egy őzike türelmével.
Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.
Ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani.
Igaza van a zen-mesternek, akitől megkérdezték a tanítványai: „Mester, honnét tudhatom, hogy van-e még dolgom a világon?” És a mester azt felelte: „Abból, hogy élsz.”
Csak áltattam magam, hogy elmúlt, pedig azért is nem tudtam senki mást szeretni, mert még magam elől is titokban az övé maradt a szívem.
Régi nyomokat keresek, melyeket elfújt a szél. Régi szavakat, melyeket elmosott a víz.
Aki nem tud csodálkozni és borzongani az élet titokzatos szentélyében, az olyan, mint a halott, akinek a szemei becsukódtak.
Aki a látszatra ügyel, elveszíti a lényeget.
A múltat nem lehet kiradírozni. El lehet rejteni, szép simára csiszolni, fényezni, de az ember akkor is tudja, hogy mi van a felszín alatt.
Sohasem tapasztalnánk meg a bátorságot és a türelmet, ha az élet csak örömökből állna.
Csak annyira ápolgassátok testeteket, amennyire a jó egészség igényli. Keményebben kell bánni vele, hogy kifogástalanul engedelmeskedjék a léleknek.
Mindannyian hibázunk. Méghozzá elég sokszor. A hibák ahhoz szükségesek, hogy ne állapodjunk meg, ne legyen életünk olyan, mint az állóvíz. A hibák tovább löknek, előre késztetnek bennünket.
Soha ne érd be kevesebbel, mint amit valójában akarsz! Soha ne légy senkivel, akit nem szeretsz igazán!