A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és a statisztika.
A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak.
A munka előfeltétele az elégedetlenség.
Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz – csakis az, hogy mit gondolsz minderről.
Mindannyiunk szívében van egy királyi lakosztály, én befalaztam, de nem romboltam le.
Furcsa dolog az élet. Ha nem vagy hajlandó elfogadni mást, csak a legjobbat, akkor nagyon gyakran meg is kapod azt!
Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.
Az élet olyan, mint egy színjáték. Nem az a fontos, milyen hosszú, hanem hogy jól játsszuk-e végig.
A nők, amikor úgy érzik, hogy igazuk van, veszekednek és sírnak, de amikor érzik, hogy vétkeztek, akkor csak sírnak.
Nem az a festő, akinek ihlete van, hanem aki másokat inspirálni tud.
Mi magunk vonzzuk magunkhoz, saját életünkbe azt, ami gondolatainkban már megtörtént.
Az erőfeszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha az ember semmiképp sem adja fel.
Olyan lényt keresünk, akinek a társaságában bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel.
Sohasem akarunk keresztülesni azon, amin keresztül kell esnünk ahhoz, hogy azzá váljunk, amivé válni szeretnénk.
Az ember néha annyira vágyik a változásra, hogy teljesen megfeledkezik a félelméről.
A gazdagság egyedül nem boldogít.
Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel.
A szerelem csak addig virágozhatik, amíg szabad és spontán; könnyen megölheti a kötelesség gondolata. Az a tudat, hogy kötelességünk valakit szeretni, legbiztosabb módja annak, hogy meggyűlöljük.
Ha meg tudod számolni a pénzedet, azt jelenti, nincs belőle elég.
Olykor szükséged van valami újra az életben. Ha adódik egy lehetőség, akkor meg kell ragadnod azt.
A közös ellenség az egyik leghatásosabb egyesítő erő.
Az őrültek nagyon ritkán kérdezik meg maguktól, hogy megőrültek-e.
Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.
A ragadozó feljavítja a nyájat.
Akivel találkoztál, az újra megjelenik, akit elengedtél, az visszatér. Ne tékozold el a kegyelmet, amit kaptál.
A zavaros igazság nem igazság.
Jobban szeretlek, mint az egész világot együttvéve.
Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.
Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt.
Átrohanjuk az életünket, boldogságot keresve, kutatva, mintha lenne valami ilyen a Sors könyvében, hogy boldognak kell lennünk.
Az élet közel sem elég hosszú, hogy mindent elvégezhessünk, amit szeretnénk.
Nincs olyan művész, aki elviselné a valóságot.
A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.
Ne vádaskodjunk az objektív körülmények ellen, hanem vállaljuk, hogy saját életformánkért mi vagyunk a felelősek.
A csodák nem a természet törvényeinek ellentmondó dolgok; csak azért gondoljuk, hogy azok, mert nem ismerjük a természet törvényeit.
Gyakran mindent elkövetünk, hogy a világ elől eltitkoljuk a kiszolgáltatottságunkat, és ehhez komoly színjátszásra van szükség.
Csodálatos dolog, milyen teljes szokott lenni az illúzió, hogy ahol a szépség, ott a jóság is.
Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen.
A jó hadvezér nem harcias,a jó harcos nem haragos.
A félelemre hajlamos emberek a saját poklukban élnek.
Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb.
Az életben (…) sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.
Mindaddig, amíg nem jön valaki, aki értelmet ad neki, a Szerelem csak egy szó.
Még mindig a legműveltebbek kiváltsága annak ismerete például, hogy az embernek idegrendszere van (nem pedig „lelke”).
Az aranykulcs legkönnyebben nyitja meg a börtönöket.
Ha hinnél, tudnád, a Nap nem csak lenyugszik, de másnap újra fölkel.
Ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani.
Mily szomorú a lélek, ha a szerelem miatt szomorú!
Az ember olyanná válik, mint az, akivel az idejét tölti.
Úgy éreztem, egyetlen érzelemre vagyok képes, saját magam gyűlöletére.