Amíg dicsérnek, gondold csak mindig azt, hogy még nem vagy a saját utadon, hanem a másén.
Úgy lehet a legjobban megismerni és elpusztítani az ellenséget, hogy barátságot színlelünk iránta.
Nem vagy többé száműzetésben (…), ha rájössz, hogy az egész teremtés a te otthonod.
Ha az ember nem tudja, mit akar, (…) könnyen úgy végzi, ahogyan sohasem akarta.
A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.
Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya; – egy anya, aki szeret.
Vannak, akik azért gondolkodnak, mert félnek cselekedni.
Az emberek őrültnek tettetik magukat, hogy azt csinálhassák, amit akarnak.
Az mindig sürgős, hogy boldogok legyünk (…), mert amikor valaki már sokat szenvedett, nagyon nehezen hisz a boldogságban.
A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.
Minden probléma, amelyet valakinek sikerült megoldani, már megoldása pillanatában újabb problémákat szül.
Álomvilágban él, kinek csak öröme van.Rosszul érzem, de legalább érzem magam!
Csak akkor tudunk elfogadni egy igazságot, ha először szívünk mélyéből tagadjuk.
Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet hit – a cselekedet megvalósulás.
Az élet kísérlet arra, hogy az ideálból valóság legyen.
A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart.
A szerelem csak egy ócska trükk, amit a természet játszik velünk, hogy fennmaradjon a fajunk.
Gonosz szavak után ártatlan rózsákat küldeni szánalmas próbálkozás!
A barátság szilárd minden egyébben, kivéve a szerelem dolgait.
Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem.
A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.
A búcsúzás fájdalma jelentéktelen a viszontlátás öröméhez képest.
Annak, akit szeretsz, másképpen mondod ki a nevét. Valahogy biztonságban van a neve a szádban.
Az emberi szívnek nincs nagyobb boldogsága, mint boldogságot látni, melynek alkotói mi vagyunk.
A becsapás művészetének az az alapja, hogy emlékezzünk hazugságainkra.
Üres fejjel lehet megélni, üres gyomorral nem.
A boldogság mindig egy hajszálnyira volt. De ez a hajszál nem az emberi természet?
Kiábrándító volt. De az emberek túlteszik magukat a csalódáson. Különben mind felakasztanánk magunkat, nem?
Mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, önmagunkért. Ha csak hátradőlve siránkozunk a sorsunk felett, elfelejtjük, hogy mi magunk is befolyásolhatjuk.
Futok az életemért – még ha nem is hiszem, hogy megéri élni.
A befolyásom titka az, hogy az mindig titokban marad.
Az életben a legnagyobb kockázat nem az, hogy [valaki] hibákat követ el, hanem hogy sajnálkoznia kell az elmulasztott dolgok miatt.
Mindig a mások pénze a legjobb üzlet.
Lehet valaki alkalmatlan a tudásra, de az erényre sohasem.
Tudom, hogy a kívánságok nem mindig úgy sülnek el, ahogy szeretnénk, de ha hiszünk, és az elménk nyitott, jó esély van rá, hogy valahogy más módon teljesülnek.
Kínszenvedés tudni, hogy elhagyja, de csaknem annyira kínszenvedés a közelsége is.
Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna!
Bizonyos életkor után az ember már semmilyen változásnak se örül.
A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad. Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog. Légy jó!
Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.
Minden út – jó út, ami elvezet valahova.
Magányos lehet az ember, ha csak az üres, sötét ház várja, hogy üdvözölje.
Keresd és vedd észre a csodákat magad körül. Kifáradsz, ha csak magadra figyelsz, és ez a kimerültség minden mással szemben süketté és vakká tesz.
Nincs annál megdöbbentőbb élmény, mikor valaki olyan helyre tér vissza, amit valaha nagyon jól ismert, és rájön, hogy a hely semmit, ő maga viszont rengeteget változott.
Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen.
Az összes aranyunk és ékszerünk sem képes csillapítani az éhségünket és oltani a szomjunkat.
Csak egy szerelmes, fiatal bolond nem látja, hogy a csalódásai és örömei az elméjének szüleményei csupán.
De furcsa állat is az ember, gondolom, milyen könnyű szívvel képes felebarátja halálát kívánni.
Hisztéria. Veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele.
Ha egy asszonynak egyebe sincs, csak a makulátlan hírneve, az bizony olyan sovány kóró, hogy éhen döglene mellette a szamár is.