Az életben mindnyájunknak a magunk útját kell járnunk. Ami az egyik embert célhoz viszi, a másiknak tévút.
Teljesen mindegy, ki ellen kell versenyezni, a cél az, hogy gyorsabbak legyünk.
Az „esély nincs rá” dolgokkal egy a baj: hogy néha bejönnek.
Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.
A halál, mint olyan, nekem nem félelmetes. Ahogy Shakespeare mondja, ha idén meghalunk, jövőre már nem kell.
A szeretet bátorság, és nagyobb bátorságra van szükség ahhoz, hogy valakinek azt mondjuk, hogy „szeretlek”, mint arcul ütni.
Mindig nehéz elengedni azt, amit szeretnénk megtartani.
Néha az igazán szép a legkegyetlenebb.
Nem lehet egészségügyi következmények nélkül napról napra másnak mutatkozni, mint ahogy érzünk, fáradozni azért, amit nem szeretünk, örülni annak, ami bajt hoz ránk.
Józan ész. Igen, a paraszti, egyszerű logika. Valóban egészséges, de sokra nem lehet menni vele. Az ember paraszt marad ezzel – ahhoz, hogy többre vigye, egy kis bolondság kell.
Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.
Az élet egy nagy meglepetés. Miért ne lehetne a halál még nagyobb?
Barátod az, akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel vagytok egymáshoz.
A fájdalom nagyobb erő a szeretetnél.
Teremtsd meg az ideális feltételeket a cselekvéshez és nem csak a sikerre lesz nagyobb esélyed, de a kudarcot is könnyebben viseled.
Nincs boldogtalanabb annál, mint aki boldog akar lenni.
A múltat nem lehet kiradírozni. El lehet rejteni, szép simára csiszolni, fényezni, de az ember akkor is tudja, hogy mi van a felszín alatt.
Becsületes lenni, ahogy most jár a világ, annyi, mint egynek kétezerből lenni kiszemelve.
A szerelem meg a testi vágy nem mindig járnak kéz a kézben.
A szerelem nem ismeri a hűséges meg a hűtlen szót.
A szeszélyesség gyakran végződik tönkremenéssel.
Szeretettel hozzáérni a másikhoz, az egy dolog. Szerelemmel hozzáérni a másikhoz, óriási különbség. És mindezt lehet látni. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is élik életük összes szerepét.
A szívbe döfött karó csak megbénít, nem öl meg.
A nevetés tisztít és gyógyít. Nem tudom, hogyan működik, de (…) rendszeres adagokban írnám fel receptre mindenkinek.
Rájöttem, hogy amiben nem hiszek, arra soha nem leszek képes koncentrálni.
Asszonyok férfiakban mindent szeretnek, csak a férfit nem.
Nagy úr a félelem, nincs olyan kőkemény szándék, amit meg ne puhítson.
Egy ember igazi természetéről az árulkodik legjobban, ahogy az alárendeltjeivel bánik. Ne azt nézd, mit csinál, mikor vele egyenrangúak között van!
Aki a haláltól fél – nem él.
Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől – tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az!
Ahol szeretet van, ott nincs átverés.
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.
A nők is csak emberek, időnként még különb emberek is a férfiaknál, szelídebbek, kedvesebbek.
Néha arra gondolok, neked is halnak kellett volna születned. (…) Tökéletesen alkalmas vagy rá: hidegvérű, síkos és ostoba vagy.
Megbocsátani csak annak lehet, aki magának is meg tud bocsátani.
Úgy tűnhet, hogy mások állnak boldogságunk útjában. Valójában mi állunk ott, mert mi választjuk meg, hogy hogyan viszonyulunk az emberekhez.
Tarts ki szilárdan utadon, még ha a világ rossznak bélyegzi is, ami több mint valószínű.
A megsemmisülés nem kelt bennem rettegést, hiszen kipróbáltam már, mielőtt megszülettem.
Ha annyira tisztelnénk a gyerekeinket, mint a szüleinket, akkor nagyon jó gyerekkoruk lenne.
Hollywood az a hely, ahol ezer dollárt fizetnek egy csókért, és 50 centet a lelkedért.
A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod a törést.
Sohasem állok ellen a kísértésnek, mert rájöttem, hogy azok a dolgok, amelyek nem jók nekem, nem kísértenek.
Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod – nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj – és tudod, hogy nem kellett volna.
Az emlékezés gyötri meg leginkább a féltékenyeket.
Igaz szerelem. Egy darabig fantasztikus, de a végén mindig nagy fájdalomhoz vezet.
Az ember soha nem tanul abból, amit mások mesélnek neki, mindent magunknak kell átélnünk.
A megalkuvás az egyetlen, ami romba dönti álmainkat.
Legmélyebb okuk azoknak a lelkiállapotoknak van, amelyeknek látszólag semmi okuk sincs.
A legtöbbet azok kockáztatják ezen a világon, akik soha a legkisebb kockázatot sem vállalják.
Amíg nem érzed, hogy van vesztenivalód, addig nem látod az élet szépségeit.